26030. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lámpa

- 4 hogy ezáltal a lámpa egyenletes működését befolyásolnék. A beállítható (27) ellenállás alkalmazásával a lámpa fényerejét fokozni vagy csökkenteni lehet azáltal, hogy a fő fényíven keresztülfolyó áram mennyiségét változtatjuk. Ha sokkal több, vagy sokkal kevesebb áram folyik a segéd- vagy szekundér fényíven keresztül, mint amennyi ennek helyes működéséhez szükséges, akkor a segéd-fényívvel seriesbe kapcsolt, tehát a segéd-fényív szabályozására alkalmas (26) ellenállást megfelelően beállítjuk. Miután a lámpa minden áramerősségnél ugyanazon kapocsfeszültséggel funkczionál és miután kísérletek alapján bebizonyult, hogy a fényerősség viszonya a csőben elhasznált energiához, nagy határok között, független az áramerősségtől, a lámpa effektusa ezen különböző viszonyok között gyakorlatilag változatlan marad. Ha tehát a lámpával seriesbe kapcsolt (27; ellenállást pl. megkétszerezzük, az áram fél olyan erős lesz, mint előbb volt. Az ellenállás által előidézett fesziiltségcsökkenés gyakorlatilag ugyanaz marad, mint előbb volt, ennek folytán a lámpa effektusa is változatlanul megmarad, azaz a fényív ugyanazon fényerősséggel világít tovább is. Hogy a lámpa főpólusai között az áramfolyást elősegítsük, igen czélszerű pl. az anódát a kathodához elektromos tekintetben közelébb hozni, ami legegyszerűbben eszközölhető az anódán egy elektromos vezeték elrendezése által. Ezen vezeték czélszerűen egy, szénből, grafitból, karborundumból, vagy ezen anyagoknak agyaggal való keverékéből készült (32) rúdból áll, mely egyik végével a (6) anódával vau elektromosan összekötve, másik végével pedig a (3) kathódával áll szemközt, attól bizonyos távolságban. E rudat az (l) csőben egy alkalmas tartószerkezet tartja czentrális helyzetben. Az (1) csőbe ugyanis egy (34) üreges üvegtest van beforrasztva, mely egy (33) gyűrűt hord. E gyűrű czentrális furatán megy keresztül a (32) rúd. A (34) üvegtest egy kis (35) nyílással bír, melyen keresztül ürege az (1) cső belsejével közlekedik, úgy hogy a (34) üvegtest az (1) csővel együttesen evakuáltatik, oly czélból, hogy a (34) üvegtestnek valamely okból bekövetkező megsérülése esetén az (1) csőben lévő vákuum meg ne zavartassék. Amint a segédvoltaív vagy a gyújtó-készülék működésbe jött, a (3) kathódából fölszálló gőzök a hozzá közel lévő (32) rúd következtében könnyebben jutnak el a (6) anódához. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos lámpa, melynél egy gyújtó voltaív hatása alatt higany- vagy egyéb hasonló anyagok gázai vagy gőzei kigyúlnak, jellemezve egy az (l)főcsőalsó részével összekötött (12) cső által, a hol is mindkét cső higannyal van megtöltve és ennek közvetítésével egymással vezető összeköttetésben a (19) és (20) fővezetékekhezvan kapcsolva, mimellett a lámpa meggyújtásakor a higany fölszine a (3) és (12) higanyoszlopok szétválásáig alkalmas módon sülyesztetik és az ekközben keletkező voltaív, illetőleg ionikus higanygőzök fejlődése folytán a lámpa anódája és kathódája között vezető összeköttetés jön létre. 2. Az 1. pontban igényelt elektromos lámpa, jellemezve egy, végein (18) rugókkal ellátott légüres (16) üvegcső által, mely higannyal van megtöltve, egy (15) vasmagot zár magába és egy a (12) csövet körülvevő (17) szolenoid közelében fekszik azon czélból, hogy a higanyba merülő (16) üvegcsőnek a (17) szolenoid által előidézett mozgásai következtében a higany fölszine a gyújtó voltaív keletkezéséhez szükséges mértékig ingadozásba jöjjön. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt elektromos lámpa, jellemezve egy, a főáramkörbe kapcsolt (28) szolenoid által, melynek (29) armatúrája árammentes állapotban a (22, 23) kontaktusokra támaszkodik, úgy hogy a (26) ellenállás által szabályozható áram a (17) szolenoidba és a (25) segédpólushoz folyhatik, hogy a gyújtó voltaívet létesítse, mire a (28) szolenoid gerjesztése következtében a (25) segéd-