26025. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

Megjelent 11)03. évi deczember hó MAGY. SZABADALMI K1R HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26025. szám. Vll/h. OSZTÁLYElektromos ívlámpa. ANDERSSON LORENS SIGFRID MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 11-ike. Ismeretesek oly elektromos ívlámpák, melyeknél a főáramot vezető két elektróda van alkalmazva, melyek egy harmadik, hőellenállóképes anyagból (czélszerűen szénből) való elektródától tápláltatnak, illetve előretolatnak. Ismeretes továbbá a három elektróda oly elrendezése, melynél a nevezett elektródák között két fényivet nyerünk, mimellett a harmadik elektróda csúcsa a tényívnek melege által szintén fehér izzásba hozatik, ámbár csak a csúcsán megy a főáram át, míg ezen elektróda többi része rendes körülmények között áramtalan. Az eddig ismert ilyfajta lámpák egyike sem nyerhetett alkalmazást, mert a szabályozás hiányai miatt vagy egyenlőtlenül vagy épen sehogy sem égtek. Az ilyfajta ívlámpák hátrányai jelen találmány folytán azáltal szűnnek meg teljesen, hogy úgy a két oldalelektróda, mint a középső elektróda egymástól függetlenül, külön szabályozható. Czélszerű a középső elektródát mint kiegyenlítő vezetőt egy Wheatstone-féle hídban elrendezni, melyben a két fényiv ezén elektróda csúcsa és a másik két elektróda között a hid két ágát képezi, míg a hid másik két ága alkalmas ellentállásokból áll; a hidvezetőkben föllépő kiegyenlítő áramok a lámpa szabályozására alkalmaztatnak. Czélszerű az ellenállásokat azon mágnesek tekercseiből képezni, melyek által az áramvezető elektródák áttolatnak. A találmány a mellékelt rajzban van ábrázolva és pedig 1. ábra az ívlámpa függélyes metszetét ábrázolja, míg 2. ábra sematikusan tünteti föl a hid elrendezését az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alak számára. A lámpa ismeretes módon egy külső burok-, illetve (1) harangból és egy belső burok-, illetve (2) harangból áll, mely utóbbi a fényivet körülzárja. Az (1) harang által képezett tér fölső része, mely a szabályozó készüléket veszi körül, hőszigetelő anyagból való (3) fenék által az alsó résztől el van választva. A fényivek (4 5) elektródák és (6) elektróda között keletkeznek; (6) elektróda szén vagy más alkalmas anyagból való rúd. (4 5) elektródák (7), illetve (8) csigák között tartatnak, melyek (3) fenéken szigetelten megerősített (9). illetve (10) keretekben vannak ágyazva. Az említett csigák közül egyegy a (4 5) elektródákkal (11), illetve (12) zárókerék útján van összekötve ; ezen zárókerékbe (13), illetve (14) kilincs kapaszkodik, mely (15) illetve (16) emeltyűn van megerősítve, mely ismét (19), illetve (20)