26025. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa
elektromágnes (17), illetve (18) horgonyát j tartja. (15 16) emeltyűk (11), illetve (12) zárókerekek tengelyein foroghatóan vannak ágyazva. (17 18) horgonyok rendes viszonyok között (19 20) mágnesektől (21) illetve (22) rugók által távol tartatnak. (15 16) emeltyűk (23 24) áramzárórugókkal vannak ellátva, melyek rendesen (25), illetve (26) állitócsavarokkal érintkeznek. Ha a (19) vagy (20) elektromágnes, pl. (l9)-nek tekercselésén átmenő áram oly erős lesz, hogy horgonyát vonzani képes, akkor az áram (23) áramzáró rúgó és (25) állítócsavar között megszakíttatik. mire a horgonyt a ráható (21) rúgó közvetlenül fölfelé húzza. Emellett (13) kilincs (11) zárókereket forgatja, úgy hogy (4) elektróda előretolatik. A középső (6) elektróda szabályozása ismert módon (27) főáramszolenoid által történik, melynek (28) vasmagja (29) kengyel és (30) nyúlvány segítségével (6) elektródát emeli vagy süly esz ti. Az áram az áramforrás positiv pólusától kiindulva, (27) szolenoidon át a (9) kerethez megy; innen a főáram a megfelelő (7) csigákon át a közöttük vezetett (4) elektródába megy, ettől fényiv képzése, mellett a középső (6) elektródához és onnan egy új fényiv képzése mellett (5) elektródához és annak (8) csigáin és (10) keretén át az áramforráshoz visszatér. A mellékáramkör árama (9) kerettől (15) emeltyűig megy, onnan (23) áramzáró rúgón, (25) állító csavaron, (19) elektromágnes tekercselésén, (6) elektródán át, (20) elektromágnes tekercselésén, továbbá (26) állítócsavaron, (24) áramzáró rúgón és (16) emeltyűn át (10) kerethez megy. A 2. ábra sematikusan tünteti föl a fönn leírt áramkörök által képezett Wheatstoneféle hidat, (a—b) része a bal (19) mágnes tekercselésének felel meg, (b—c) rész (20) mágnes tekercselésének, (a—d) és d—c) részek a bal, illetve a jobb elektródának és fényivnek felel meg. (b—d) rész (6) elektródának felel meg, (f) tekercselések pedig (27) főáramszolenoidnak. Ha az (a—b) és (b—c) részek ugyanazon ellenállással bírnak és két fényiv szintén egyazon ellenállással bír, akkor (b -d) rész áramtalan. Ha ellenben a fényiv (a—d) részben nagyobbíttatik, úgy hogy ellenállása nagyobb lesz, mint a másik fényívé, akkor (b - d) részben kiegyenlítő áram lép föl, mely áram (b)-től (d)-ig megy és az (a-b)-ben levő áramot erősbíti. Ha ellenben (c — d) ágban nagyobb az ellenállás, mint (a—d) ágban, akkor (d)ből megy a kiegyenlítő áram (b)-be és a (b—c)-ben levő áramot erősbíti. Az áramerősség ezen ingadozásait a lámpa szabályozására hasnálhatjuk. Ha pl. az ellenállás a bal fényivben nagyobbodik akkor a hozzátartozó (19) szabályozó mágnes tekercselésén átmenő áram erőssége is nő, mig végül (23) horgonyát vonzani képes. Emellett a mellékáramkör (23) áramzáró rugónál és (25) állítócsavarnál megszaldttatik, úgy hogy a rúgó a (23) horgonyt ismét visszahúzhatja. (13) kilincs (7) zárókerekét forgatja, úgy hogy a bal (4) elektróda előretolatik. A működési mód ug3r anaz, ha az ellenállás a jobb fényívben elég nagy, hogy a jobb szabályozó mágnest működtesse. Ha az ellenállás mindkét fényívnél ugyanazon mértékben növekszik, akkor a lámpa szabályozását (27) főáramszolenoid eszközli, mely (6) elektródát sülyedni hagyj;), úgy hogy a két fényiv ellenállása ismét csökkentetik. (27) szolenoid a fényívek képzésénél is hat, amennyiben az áram zárása alkalmával a (4 5) elektródákon nyugvó.(6) elektródát kellően fölemeli, hogy a fényiv a kellő hosszat nyerje. Czélszerű a (4 5) elektródákat oly szerkezetekkel ellátni, melyek mindaddig visszahúzzák az elektródát, ha az egyik fényivben az ellenállás nagyon csökken, míg a fényiv ellenállása rendessé válik. A szabályozó kiegyenlítő áramok igénybevételével más módon is eszközölhető. (19 20) szabályozó mágnesek tekercselése helyett lehet pl. alkalmas nagyságú ellenállásokat elrendezni és a kiegyenlítő vezetékbe az áramvezető elektródák számára egy-egy polarizáló mágnest beiktatni, mely mágnesek az elektródákat eltolják, aszerint, a mint az áram az egyik vagy másik irányban halad. Lehet (6) elektródát billenthetően elrendezni és oly szerkezettel ellátni, mellyel egyik
