25953. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ívkirakó hengeres gyorssajtók számára

- 10 — (15) tartóban fekszik, mely külső végén (v) csapok segélyével a (g) lánczszemtartóval van összekötve, míg a (16) peremmel bíró (g2) keresztdarab a (v) csapok körül forgatható, mely (16) perem a (d) lánczszem határolására szolgál. A (g2) keresztdarao, mint az a 9. ábrában pontozottan rajzolva van, két oldalt (15a) oldalkiugrásokkal lehet ellátva, melyek a (g) lánczszemtartó oldalai fölé nyúlnak. Ezen kiugrásokon egy (15b) csap halad át, hogy a lánczszemtartó külső vége nyílásának lehetőségét vagy a (d) lánczszem vagy a (15) ágyazás nem szándékolt kilépését megakadályozzuk. A vonóhorog, mint a 10. ábrából látható, egy külön (u2) lemezből képezett (u) nyugasszal lehet ellátva, vagy a horogban lévő (s) hasíték fölső nyitott vége oly módon szélesíthető ki, mint <3iZ a 12. ábrában (síinél látható, úgy hogy ezen kiszélesítés szolgál a lánczszem számára nyugasz gyanánt; a vonóhorog közönséges (t) furata hátrafelé és lefelé annyira nagyobbítható meg (12. ábra), hogy a belső (b) lánczszem belső vége oly helyzetbe mozoghat, melyben a kapcsolótag oly helyzetet foglal el, hogy külső vége a nyugalmi helyzetben az (u) nyugaszra vagy a hasíték fölső végébe kerül. Az (n) kikapcsolóemeltyűt hátsó helyzetében tartó (2) ütköző (2. ábra) a helyett, hogy a (j) csapágyrészek egyikén van elrendezve, közvetlenül a kocsi valamely megfelelő részére is erősíthető vagy pedig kiugrás gyanánt is lehet kiképezve. Ezen (2) ütközőt egy a 2. ábrában pontozottan rajzolt (jl) keresztdarab is képezheti, mely a (j2) lemezek alsó végét összeköti, mely lemezek a kocsi végén vannak megerősítve és a központos (j) csapágy-párt tartják. Hasonlóképen az (n) kikapcsoló-emeltyűt tartó üreges (k) tengely is egészen rövidre készíthető, úgy hogy ezen emeltyű üreges agyát képezze. A 10. ábra értelmében a (8) ütközők mindegyike alsó részén egy tárcsa-alakú (8b) résszel lehet ellátva, úgy hogy ha a | (8) ütközőt a megfelelő (4) ütközőtárcsa | visszanyomja, akkor a (8) ütköző, (8b) ré) szének a hasított (10) vezeték alsó részének érintése mellett, (8a) forgáspontja körül fölfelé leng. Ily módon az ütközőhöz tartozó (hl) kar az ütközőtárcsának már rövidebb visszafelé való mozgásánál tétetik szabaddá, mint az 1—6. ábrákban rajzolt kivitelnél. Ezen czél elérésére a (8) ütközők a 11. ábra értelmében alsó oldalukon egy horonnyal és egy (8c) ferde fölülettel lehetnek ellátva. Továbbá a (7) ütköző-emelő készülékek a (12) oldalkiugrás helyett, mely a hasított (10) vezeték alá lép (1—6. ábra), egy meghajlított (12a) oldalmeghosszabbítással (12. és 13. ábra) lehet ellátva, úgy hogy ezen (12a) meghosszabbítás a (10) vezeték hasított alsó végébe belép és a (hl) kart gyorsabban teszi szabaddá. A (12) kiugrás (1—6. ábra) a (8) ütköző gyorsabb fölemelésére, valamint a (h) emelőtengely és az ezen megerősített részek gyorsabb eleresztésére különféleképen lehet elrendezve a nélkül, hogy a (10) vezeték alsó végét fölhasítani kellene. A helyett, hogy a két kocsi önműködő kapcsolása az egyik vagy másik vagy mindkét (4) ütközőtárcsa befelé való mozgatása által történik, mint a fönt leírt kivitelnél, oly esetekben, a mikor az ütközőtárcsák rúdjai a mellgerendán átnyúlnak, a kapcsolás az ütközőtárcsarudak belső végének befelé való mozgása által történhet. E czélból a (h) emelőtengely oly módon van elrendezve, hogy fölemelt helyzetében tartatik, mely arra szükséges, hogy a hasított (g) lánczszemtartó és a (d) lánczszem az önműködő kapcsoláshoz szükséges helyzetben tartassák. A (h) tengely fölemelt helyzetben való tartását egy a kocsivégén elrendezett megfelelő tartóra szerelt tartókészűlék végzi, mely oly helyzetbe mozgatható, hogy az emelőtengelyt kiakasztj cL 6S 3iZ önműködő kapcsolást kiakasztószerkezetek közvetítésével eszközli, melyek hatása a két ütközőtárcsarúd befelé való mozgása által szabályoztatik, vagy pedig ezen mozgástól függ.