25250. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasút többfázisú váltakozó áramú üzemre

— 3 — kefék közvetítésével egy egyszerűen (f. f) hajlékony áramvezeték által, két egymástól elszigetelt és a pálya hosszában lefektetett vezetékkel itt az (R, R) sinek, vannak összekötve, úgy hogy az armatúra ezen áramköre, a jármű első kerékpárjának fölfutása által és az (E) járműtengely közvetítésével, -a kapcsoló szerkezetnek megfelelő szakaszra zárható, míg normális állapotban meg van szakítva. Az (r) armatúra tengelyén egy emeltyű ül, mely egyik végén egy (j) hármas áramzárót, illetőleg megszakítót, másik végén pedig egy (C) ellensúlyt hord. Mindaddig, amig az (r) armatúra árammentes, azaz az áram meg van szakítva, a (C) ellensúly a (j) kontaktussal szemben túlsúlyban van és a (Cl, C2, C3) áramkört megszakítva tartja. Ha ellenben az armatúra (a, b) tekercselése a jármű által az (R, R) sínekhez kapcsolt (f, f) vezetékek közvetítésével röviden lesz zárva, előáll egy forgató nyomaték, mely az armatúrát a nyil irányában megindítja, a (C) ellensúlyt fölemeli és a (j) kontaktus által a (Cl, C2, C3) áramkört mindaddig zárva tartja, amig az (a. b) armatúra-tekercselés áramköre meg nem szakíttatik; ez eset beáll, mihelyt a jármű a szakaszokat határoló izolált (I, I) sínütközések fölött halad tova. Állandó potencziálra való kapcsolásnál (1. ábra) tehát mindaddig nem megy áram az (S, G) czentráléból a (Dl, D2, D3) áramelosztókon, az (S) részvezetékeken, az ezeket összekötő (Cl, C2, CB) áramvezetékeken keresztül, míg vonat, illetőleg jármű nem fut be a mindkét végén izolált (I. I) sínütközések által határolt szakaszba és eddig a (j) kapcsoló is megszakítva marad. Mihelyt azonban a jármű befut ezen szakaszba, és mint ismertetve lett, az (M) kapcsolómótorok armaturatekercselését röviden zárja, az (S, S) részvezetékek (Cl, C2, C3) áramköre is zárva lesz, mely részvezetékek azután a propulzáló hatást gyakorolják a jármű alatt elrendezett egyenes vonalú armatúrára. Ekközben lesz egy pillanat, midőn két egymáshoz csatlakozó szakasz árammal van táplálva és pedig akkor, ha az első kerék- \ pár a második szakaszba befutott, míg az 1 utolsó kerékpár még a megelőző szakaszban vau. Ez esetben egy pillanatig mindkét szakasz párhuzamosan van kapcsolva a (Dl, 1)2, D3) áramelosztón keresztül. Állandó áramkörre való elosztásnál (2. ábra) a kapcsoló motorok a (Dl, D2, D3) áramelosztók áramkörét rendes körülmények között zárva a (C) súly hatása alatt, míg az (8) részvezetékcsoportok az említett áramelosztókhoz mellékzárlatba vannak kapcsolva. Ilyen körülmények között az egész az (S, G) czentráléból kiinduló áram a (Dl, D2, D3) fővezetéken megy keresztül, miután az (S, S) részvezetékek ellenállása oly nagy, hogy csupán teljesen jelentéktelen és így teljesen el is hanyagolható töredéke az áramnak mehet a (Cl, C2, C3) vezetéken át; e helyzet állandóan megmarad, amíg nem jön jármű a vonalra. Ha azonban a szakaszok egyikébe egy jármű befut, akkor mint föntebb, az (M) kapcsoló-mótorok armaturatekercselése röviden záratik, a (Dl, D2, D3) fővezeték (j) kontaktusnál megszakad és az (S, S) részvezetékek úgy kapcsoltatnak, hogy most már az egész áram a (Cl, C2, C3) áramvezetékeken megy át, míg a jármű a szakaszt el nem hagyja és ugyanezen módon a következő csoportot egymásután nem kapcsolja. A kapcsoló-mótorok szerkezetében a (C) ellensúly helyett egy második, az elsővel azonos motor is használható (6. ábra), mikor is ennek (r2) armatúrája ugyanazon tengelyre van ékelve, mely az (rl) armatúrát hordja. Az egyetlen különbség a két ikermótor közt abban áll, hogy az (01, 02, 03) áramkör vezetékei a (tl, t2) induktorok tekercseléseivel ellenkező fázisirányokban vannak összekötve, úgy hogy ha az (rl) armatúra tekercselései, mint már említve lett, röviden vannak zárva, ezen armatúra a jelzett nyílirányban forog és az (S) részvezetékek áramkörét zárja, ellenben megszakítja, mihelyt az (rl) armatúra rövid zárlata megszűnik és ellenkezőleg az (r2) armatúra lesz röviden zárva és ezáltal az áram ezen utóbbi armatúrát az ellenkező nyílirányban forgatja.