24986. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgások átvitelére és sebességek változtatására

lemzi továbbá, hogy a hajtóerőnek a gépre kifejtett hatását megszakítja, ha az szük­ségessé válik és végül a rendszer megen­gedi, hogy ezen erőt a visszafelé való ha­ladásra hasznosíthassuk. A következőkben a találmány tárgya pél­daképen egy kerékpáron való alkalmazásá­ban van leírva. A mellékelt rajzon az 1. ábra az átvivő szerkezetet részben metszetben, részben fölülnézetben tünteti föl, a 2. ábra a mozgatható bekapcsoló tok egy másik kiviteli alakját mutatja, mely a se­besség önműködő változtatását megengedi és a 3. ábra az átvivő szerkezet egy másik ki­viteli alakjának metszetét ábrázolja. Vonatkozással az 1. ábrára, (a) egy szi­lárd szánt jelöl; a (b) tengelyre a (c) ke­rék van fölékelve, melynek a taposók forgó mozgást adnak. A (c) kerékben egy kúpos üreg van kiképezve, mely mögött az (e) rúgó fekszik. Az (a) rész meghosszabbítás gyanánt (g) fejben végződő egy (f) hüvelyt tart, mely (h)-nál ferdén van levágva. Az (f) hüvely köré egy (j) rúgó van teker­cselve, mely egyrészt a (g) fejre, másrészt egy az (f) hüvely hosszában eltolható (k) tokra fekszik. A (k) tok mellső vége kúpo­sán van levágva és ezen kúpos részével a (d) üreget bizonyos körülmények mellett kitölti; a (k) tok mellső végén belül to­vábbá egy ferde (i) fölülettel is bír, mely megfelel az (f) hüvely végén lévő ferde fe­lületnek. A (k) tok (1) kiugrásokkal van el­látva, melyek a tengely (m) hosszhor­nyaiba beléphetnek és így a tokot kénysze­rítik, hogy a tengellyel együtt forogjon; ezen (1) kiugrások egy a tengely körül futó (n) horonyba is beléphetnek. A (k) tokba továbbá egy (o) körhorony és két ferde, szimmetrikus (p pl) horony van be­vágva, mely utóbbiak az (o) horonyból in­dulnak ki. A tok ezen különböző hornyai egy csapalakú (q) toldatot fogadnak be, mely az (r) keréken van elrendezve; az (r) kerék vagy magát a kerékpár hajtókerekét vagy egy ezen utóbbit hajtó kereket ké­pezhet. Az (r) kerék a szilárd (a) rész kö­rül forog és pedig czélszerűen golyós csap­ágyakban, mint azt a rajz mutatja. Ezen berendezés a következő módon mű­ködik: Ha a (c) hajtókerék nyugalmi helyzeté­ben és a többi részek az 1. ábrában rajzolt helyzetben vannak, akkor az (r) kerék sza­badon foroghat és ezen kerék (q) toldata az (o) körhoronyban fut, mely horony síkja a szerkezet tengelyére merőlegesen áll. Ha a kerékpáros a kerékpárt kézzel tolja, ak­kor a taposók nem forognak. Ha a (c) hajtókereket forgatjuk, akkor a (b) tengely, melyre ezen kerék föl van ékelve, forgás közben a (k) tokot magá­val viszi, mely tok az (m) hosszhornyokba fogódzó (1) kiugrások által a tengelyhez van kapcsolva; ezen forgás folytán a (k) tok ferde (i) fölületei a szilárd (f) hüvely ferde fölületein fölfelé csúsznak, miáltal a (k) tok jobbra mozogni kényszeríttetik és így a (j) rúgót megfeszíti. (Az (o) ho­rony, melyben a (q) toldat csúszik, egyik oldalának ferdesége ugyanis a tok ezen mozgását megengedi.) Kevéssel ezután a (q) toldat azon hellyel kerül szembe, hol az (o) horony a ferde (p) horonnyal kapcsolat­ban áll és ha a ferde fölületek mozgásu­kat befejezték, akkor a (q) toldat magá­ban a (p) horonyban van, melynek egyik fölülete ezen toldatot és azzal együtt az (r) kereket is magával viszi; az (r) kerék által kifejtett ellenállás folytán a (q) tol­dat a (p) horonyban vezettetik vagy pon­tosabban kifejezve, a horony a toldaton csúszik, miáltal a (k) tok még jobban jobbra tolatik és a (j) rúgó még jobban megfeszül. A (k) tok (1) nyúlványai még mindig a (b) tengely (m) hosszhornyaiban vannak, mely tengely tehát a tokot to­vábbra is magával viszi. Ha a mozgás el­len kifejtett ellenállás oly nagy, hogy a (q) toldat csaknem a (p) horony végéhez szoríttatik, akkor az (1) nyúlványok közel vannak ahhoz, hogy a (b) tengely (m) hor­nyaiból kilépjenek és a (k) tok kúpos vége a (d) üreggel érintkezésbe jön. Ha ezután

Next

/
Thumbnails
Contents