24916. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés gőzturbinákhoz
A (h) elágazó vezetékbe az (m) fojtó szelep van bekapcsolva, melyet az (R) szabályozó állít be. A vezetőkerék egy vagy több fúvószája (a rajz szerint az (I) csoport) közvetlenül az (e) térrel közlekedik és pedig az 1. ábra szerint az (e) tér a végén az (I) csoporthoz az (el) nyiijtványa útján csatlakozik. Ennek megfelelően, az (I) csoportba tartozó fúvószájakhoz a gőz az (el) téren át az (e) térből, az (m) fojtószeleppel ellátott (n) elágazó csövön jut be. Eme fúvószájak számát és nagyságát legelőnyösebben akként szabjuk meg, hogy az azokon át a futókerékhez vezetett gőz a turbina üres járásánál föllépő ellenállás legyőzésére ne legyen elégséges, vagy épen elégséges legyen. Eme fúvószájaknak ily módon való elrendezése azt biztosítja, hogy az (e) gyűrűs térből az ebbe jutott gőz állandóan eltávozhatok, tehát meggátolja, hogy abban a gőz megrekedjen, mi a szabályozó pontos működését kedvezőtlenül befolyásolhatná. A leírt szabályozó működési módja a következő: A (h) elágazó vezeték (m) fojtós szelepét a szabályozó a gép fordulatszámának növekedésénél nyitja, kisebbedésénél zárja, úgy hogy a turbina nyugvásánál a szelep teljesen zárva van, a legnagyobb fordulatszámnál ellenben teljesen nyitva van. A turbina indításánál az összes (k) szelepek zárva vannak, ép úgy zárva tartja a szabályozó az (m) szelepet is. Mikor a turbinát indítani akarjuk, friss gőzt bocsátunk be. Ez a (g) csövön jut a (d) gyűrűs térbe, míg az (m) fojtószelep záró helyzeténél csak kevés gőz juthat az (e) gyűrűs térbe és az (I) fúvószáj csoporthoz. A (d) gyűrűs térben lévő friss gőz a (k) szelepeket az (1) rugóik és az erősen lefojtott gőz nyomása ellenében nyitja, úgy hogy az egyes fúVószáj csoportokba gőz juthat be. Ennek következtében a turbina megindul és a mint a szabályszerű fordulatszámot elérte vagy túlhaladta, a szabá- j lyozó is működésbe jön és az (m) fojtósze- | lepet többé-kevésbbé kinyitja. Most mára gyűrűs (e) térbe több gőz juthat be és a (k) szelepek a (d) és (e) terekben uralkodó gőznyomások hatása alatt akként fognak beállani, hogy az egyes fúvószáj-csoportokhoz mindig annyi gőz jusson, a menynyi a kellő fordulatszám föntartásához épen szükséges. Mikor a turbina terhelése növekeJik, tehát fordulatszáma kisebbedik, a szabályozó az (m) fojtószelepet zárni törekszik. Ennek következtében az (e) térben a gőznyomás csökken, a (k) szelepek még inkább kinyílnak és a vezetőkerékbe több gőz jut be. Ha a szelepeket terhelő rugókat és azok fölületét megfelelő módon méretezzük, elérhetjük, hogy a szelepek nem nyílnak mind egyidejűleg ki, hanem hogy az egyes fúvószáj-csoportokba egymás után jusson be gőz. Ha a turbina teljesen tehermentesül, a szabályozó az (m) fojtószelepeket tökéletesen kinyitja és ekkor az (e) térben uralkodó gőznyomás, melynek hatását az (1) rugók is támogatják, az összes (k) szelepek záródását idézi elő, úgy hogy csakis a (h e el) úton juthat gőz az (I) fúvószáj-csoportba, mely gőz legföljebb a gép üres járásánál föllépő ellenállások legyőzésére elégséges munkát fejthet ki. Míg az 1. ábrán látható kiviteli módozat szerint a friss gőzt vezető (d) tér és az egyes fúvószájak, helyesebben fúvószájcsoportok között lévő (i) átömlési nyílások a (k) szelepek nyitásánál azonnal teljesen nyitva vannak, addig a 2. és 3. ábrán egy oly kiviteli alak látható, melynél a gőzátömlési nyílásokat a szelepek csak fokozatosan nyitják. A (d e f) terek választófalaiban kis, fölül nyitott (n) hengerek vannak alkalmazva, az (f) térrel az (o) csatornák létesítenek kapcsolatot, melyek körülbelül az (n) henger félmagasságánál torkolnak a hengerbe. Mindegyik (n) hengerben egy-egy átfúrt (p) dugattyú mozog. A (p) dugattyút a (q) dugattyúrúd köti össze az (r) dugattyúval, mely a (d) és (e) tereket elválasztó fal megfelelő furatában mozog. A dugattyút egy (1) rúgó terheli. Hogy a szabályozás pontosabban történhes-