24916. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés gőzturbinákhoz

— 3 — sék, a dugattyút esetleg differencziáldugattyú gyanánt is kiképezhetjük. A (p) dugattyú a legmélyebb helyzeténél (2. ábra) az (o) csatornákat elzárja. Ha már most a (d) térben uralkodó nyomás annyival nő, hogy az (r) dugattyú az j azt terhelő rúgó és az (e) térben fönnálló gőznyomás ellenében eltolódhatik, a (p) dugattyú az (o) csatornákat alulról fölfelé mozgása közben nyitja, tehát a nyitás fokozatosan és nem hirtelenül történik, ríiint az 1. ábrán látható kiviteli alaknál. Mint azt már bevezetőleg jeleztük, a fúvószájak nemcsak csoportonként, hanem egyenként is fölszerelhetők a föntebb jelzett elzáró tagokkal. Egy ily módon kiképezett fúvószáj a 4. ábrán látható. Itt az egyes (b) fúvószájak közvetlenül csatlakoznak a friss gőzt vezető (d) térhez. Az (e) térbe a gőz egy fojtószelep útján jut be, mint az az 1. ábrán látható. A fojtószelepet a szabályozó ép úgy működteti, mint azt föntebb leírtuk, ezért a fojtószelepet és szabályozót meg sem rajzoltuk. Mindegyik (b) fúvószájat egy-egy (k) szelep zárja el. Ez a (k) szelep a (q) rúd utján áll az (r) dugattyúval összeköttetésben, mely a turbina-burkolat hengeralakú furatában mozog. A szelepet úgy mint előbb, az (1) rúgó törekszik elzárni. A szelepet mozgató (r) dugattyú fölött lévő egyes (u) terek a (v) csatoniákon a gyűrűalakú (e) térrel állanak kapcsolatban, melybe a szabályozó, illetőleg a fojtószelep által lefojtott gőz jut be. Eme berendezés működési módja teljesen megegyezik az 1. ábrán látható berendezésével. Ha a (d) térben lévő friss gőz nyomása nagyobb, mint az (e) térben lévő lefojtott gőzé és a rúgóé, a (k) szelepek kinyílnak. Másrészt a szelepek ismét a (b) | fúvószájakra szorulnak, ha a friss gőz nyomása kisebb, mint aa (e) térben lévő lefojtott gőzé, és az (1) rúgóé. As 5. ábrán a leírt berendezések megfordítottja látható. A megrajzolt kiviteli alak alapjául a 4. ábrán láthatót vettük, a mennyiben mindegyik fúvószáj egy-egy külön szelep hatása alatt áll. Ennél az alaknál csupán a szerkezeti részletek vannak módosítva, a működési mód változatlan maradt. A (k) szelep a (q) rúd útján áll az (r) dugattyúval kapcsolatban. Az (r) dugatytyú a turbinaburkolat egy hengeres furatában mozog és, mint az a rajzon látható, a (q) rúd egy a hengeres furatot a (d) térrel szemben tömítő (y) csavaron van átvezetve. Az (r) dugattyú fölött lévő (tl) tér a (t2) furaton közlekedik a friss gőzt vezető (d) csatornával. Az (e) gyűrűs tér ép úgy mint a 4. ábrán, a (v) furatok útján közlekedik az (r) dugattyút befogadó hengeres furattal. Az (r) dugattyú alatt lévő tér a rajzon (t3) betűvel van jelezve. Az (e) gyűrűs térben a meg nem rajzolt (m) fojtószelep, illetőleg a szabályozó által lefojtott gőznyomás uralkodik. Ennél a megfordított elrendezésnél a (t2) furaton a (tl) térbe áramló friss gőz zárja a (k) szelepet. A szelep nyitását az (e) térben lévő lefojtott gőz és az (1) rúgó végzi. A szabályozó a fojtószelepet ennél a kiviteli alaknál akként állítja be, hogy a fordulatszám növekedésénél a fojtószelep záródjék, úgy hogy a (t3) térbe, vagyis az (r) dugattyú alá kevesebb gőz jusson. A turbina indításánál ennek megfelelően a fojtószelep nyitva van. Ekkor a dugattyú alatt és fölött ugyanaz a nyomás uralkodik és a (k) szelep nyitását kizárólag az (1) rúgó végzi. Mikor a turbina egy bizonyos fordulatszámot elért, illetőleg túlhaladt, a szabályozó által beállított fojtószelep az (e) térben és így a (t3) térben is uralkodó gőznyomást csökkenti, úgy hogy az (r) dugattyúra ható nyomás erősebbé válik és a szelepet elzárja. Mint azt bevezetőleg jeleztük, az is lehetséges, hogy a mozgató dugattyú mindkét fölületét lefojtott gőz hatásának teszszük ki, tehát mindkét fölületére ható nyomást a szabályozó által befolyásoljuk. Ez a berendezés olyan lehetne, hogy egy szabályozó csaptól két vezeték indulna ki a szabályozó berendezés felé, eme vezetékek torkolata pedig úgy volna elhelyezve, hogy az egyik mindig a dugattyú egyik, a