24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére
o1) torlasztási helyeket az (52 , 52 ) torlasztási helyekkel köti össze, minek következtében az (52 )-nél keletkező túlnyomás (51 ) feié kiegyenlítődhetik és a lefelé nyúló huzamcsatornánál máskülönben létrejövő ellenállás megsziintettetik. A 10. és 11. ábrákban oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél egy mozdony tüzelő terében, forrcsöveiben és füstkamrájában föllépő nyomáskülönbözetek az (a) cső segélyével egyenlíttetnek ki, mely a tüzelő tér (o) szögletétől a füstkamrának alsó, zárt íu) szögletéhez van vezetve és az ez utóbbi szögletben föllépő túlnyomást az (o) szöglet felé kiegyenlíti. Ezen kiegyenlítés nélkül a huzam a tüzelő tér (o) szögletében bekövetkező torlódás által a fölső forrcsövekre való hatásában megakadályoztatik, míg az (u) szögletben torlódó réteg az alsó forrcsövek huzamát rontja, úgy hogy, a mint azt a tapasztalat mutatja is, csak a középső forrcsövekben van meg a kellő huzam. A tüzelő téren átvezetett légtömegek a beáramlás helyén bizonyos fokú légritkítást okoznak, úgy hogy itt a normális légköri nyomásnál kisebb nyomás uralkodik; ezzel ellentétben a kéményen a szabadba áramló légtömeg a kiáramlás helyén túlnyomást létesít. A beáramlás helyén keletkező kisebb nyomás gyöngíti a huzam erejét, a kémény fölötti túlnyomás pedig a huzam iránya ellenében hat, úgy hogy egy és ugyanazon ok, ill. egy és ugyanazon folyamat a huzam erejét kettőzött mértékben csökkenti. Az ezt okozó nyomáskülönbözetek természetesen a szabad légkörben sem maradhatnak meg állandóan és kell, hogy azok az egyik helyről a másik felé kiegyenlítődjenek, ha csak a kiegyenlítés, a mint ez túlságosan bő harántmetszetü kéményeknél elő szokott fordulni, hátrányos módon visszaáramlás folytán magán a kéményen át nem történik. Ha azonban ezen kiegyenlítődés a szabad légkörben megy végbe, akkor az a kéményt körülvevő levegőben eloszlik, miáltal a kiegyenlítés egyrészt igen lassan, másrészt bizonytalanná válik. Ezen káros hatásokat a találmány szerint | szintén beszüntethetjük, ha az említett nyomáskülönbözetek pontjai közé külön kiegyenlítő vezetékeket fektetünk. Tekintetbe veendő itt még az is, hogy gázoknak valamely kéményből való kiáramlásánál és a kémény torkolata körül lévő levegőnek ezáltal okozott elszorításánál, a kéménytől bizonyos távolságban egy torlódási réteg képződik, mely a viszonyokhoz képest a torkolattól távolabb, illetve ahhoz közelebb fekszik és mely réteg a gázoknak a térben való ' szabad kiterjedését megakasztja. Ennek tulajdonítható, hogy zord időben a kéményből kitóduló füst bizonyos darabig szabadon fölfelé száll és azután, mintha egy szilárd fölülethez ütköznék, szétterjeszkedik. Ha ezen torlódó réteg helyén egy megfelelő, mindkét oldalán nyitott vezetéket alkalmazunk, akkor ezen réteg keletkezése a nyomások kiegyenlítése folytán elkerültetik, az alkalmazott vezetékben lefelé irányuló szabályos áramlás következik be és a füst fölfelé és az oldalak felé szabadon kiterjed. A levegőnek a tüzelő térbe való beáramlásánál bebizonyult, hogy a huzam itt azáltal is erősíthető, ha a beáramlási helyen sugarasan kifelé nyúló nyitott vezetékeket alkalmazunk, melyeken át a levegő távolabb fekvő pontokból könnyebben áramlik a tüzelő térhez, mint ily vezetékek nélkül. Mindezek alapján a kémények huzamának erősbítésére különböző berendezések létesíthetők. A 12. ábrában vázlatosan föl van tüntetve, a mint egy cső alakjában bemutatott kémény bebocsátó végénél egy ezt katlan módjára körülvevő légritkított (1) tér képződik, melyben kisebb nyomás uralkodik, mint annak környezetében. A kémény fölső végén ellenben egy nagyobb feszültségű légréteg képződik, mely a levegőnek a szabadba való közvetlen kiáramlását megnehezíti. Mennél távolabb tartható a torlódó réteg a kémény torkolatától, annál kevésbé jut érvényre annak a huzamot gyöngítő hatása és következésképen annál kisebb huzamot kell ugyanoly harántmetszetü kéménynél létesíteni.