24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére
felől a huzamnak a többi ellenállást le kell küzdenie, nehogy hátra felé kitérjen és ellenáramlásba jusson. Azon mérvben, melyben az említett nyomáskülönbözetek kiegyenlíttetnek, csökken a tüzelő berendezésben az erővesztesség és ezzel együtt az egéshez szükséges huzam erőssége és a légfogyasztás is. Hogy az egyes esetekben mily mértékben létesítendő czélszerűen a kiegyenlítés, az a tüzelő berendezés szerkezetétől és működésmódjától, főleg pedig attól függ, hogy természetes vagy mesterséges huzamról van-e szó, mivel az utóbbi esetben a külső légnyomáshoz képest mindig bizonyos túlnyomás tartható fönn, ami az első esetben csak nehezeu és általában csak bizonytalanúl történhetik. Az 5. ábrában egy régi szerkezetű cserépkályha van föltüntetve, melynél a túlságosau nagy üregek következtében tapasztalatszerűleg igen könnyen és peclig különösen a befűtésnél visszacsapások következnek be. Ennek oka a következő: A huzam a rostély felül a széles tüzelő térből hirtelen az első megszűkülő huzamcsatornához érkezik, a hol is a huzam nyomása fölfelé kiegyenlítődni iparkodik, a mi azonban a huzam fölött és a többi huzamcsatornákban lévő levegő által megnehezíttetik ; azon mértékben, melyben ezen kiegyenlítés huzamcsatornákban és a küllevegőben létesülő ellenállások által megnehezíttetik, a huzam úgy hátra felé, mint. előre utat iparkodik magának törni, a miért is megfelelő túlnyomásról kell gondoskodni, mely a gázok visszaáramlását megakadályozza, Ezen túlnyomás azonban több levegőt visz a tüzelő télbe, mint a mennyi abból kiáramlik, úgy hogy a fölös légmennyiség az (f) huzamban visszatartatik és ha a kályha ajtaján vagy más réseken át ki nem áramolhat, akkor az a tüzelő tér holt szögleteibe az (o) szöglet felé és az (u) szöglet felé szoríttatik és ezen szögletekben összetorlódik. Ennek következtében a rostély előtt és mögött egy-egy torlódó réteg képződik, mely rétegek a tüzelőanyagtól eláramló gázáram által egymástól el vannak választva; ez utóbbi a torlódó rétegek mentén való áramlásakor ezektől bizonyos mennyiséget magával ragad, vagyis fojtó gázokkal keveredik, melyek a tökéletes elégést megakadályozzák és füstképződéshez vezetnek. A tüzelő térben tehát három különböző nyomás lép föl, melyek közül a leggyöngébb rendes viszonyok között az égő rétegben uralkodik, mivel itt a nyomás a gázok eláramlása folytán csökken ; az erősebb nyomás a mellső (u) szögletben uralkodik, mely nyomás az égő rétegben uralkodó nyomással együtt a hátsó (o) szöglet felé hat, a hol is ennélfogva a legerősebb nyomásnak kell uralkodnia. Az (f) huzamban ily módon keletkező nyomáskiilönbözeteket a találmány szerint akként egyenlítjük ki, hogy az említett túlnyomást zárt vezeték segélyével közvetlenül az (o, u) szögletekhez vezetjük, még pedig akként, hogy az a szögletekhez érve, ezen szögletekből induljon ki és a gyöngébb nyomású pontok felé hasson. Ezen czélra az 5. és 6. ábrákban az (a és b) vezetékek szolgálnak, melyek a huzamcsatornánál torlódó áramot az (o és u) szögletekhez vezetik, a hol is ezen áramok az (a és b) csövek végein kijutva a nyilakkal jelzett módon a huzam irányába téríttetnek és ekként megakadályozzák, hogy ezen szögletekbe mozdulatlan gőztömegek szoruljanak be. Ily berendezésnél a tüzelő tér egyenletesen szellőztetik, úgy hogy az égési levegő minden felől egyenletesen hat a gázokra, ezeket egyenletesen látja el oxygénnel és tovaáramlásánál különösen még a gázok egyenletes elvezetését is előmozdíthatja. A 7., 8. és 9. ábrákban a találmány tárgyát képező berendezés takaréktűzhelynél való alkalmazásban van föltüntetve. A legerősebben torlódó rétegek a takaréktűzhely fölső lapja alatt keletkeznek, mely leginkább van kitéve a fölheviilésnek és lehűlésnek és melyben a legtöbb rés van. A tűzhely mindkét oldalán a fölső lap mentén elrendezett (a, a) csövek az (51 ,
