24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére

^ 4 -reiibol jövő forró levegő felé vezeti; ez utóbbi az (I) szöglet felé tereltetik és az (U) esőbe áramlik. Hogy azonban a levegő a (II) szöglettől is bevonassék az áramlásba, az (U) cső ezen helyen akként meg van hajlítva, hogy a levegő szögletben fölfelé tereltetik, miáltal egyidejűleg a géptől fölszálló forró levegő is, mely a gép fölött a mennyezet alatt elrendezett (0) csövön át a (II) szöglet felé vezettetik, a kifelé nyúló (0) szívó csőbe tereltetik. A találmány tárgyát képező berendezés azonban nemcsak szobák fűtésénél és szellőzésénél, hanem mindazon esetekben alkalmazható, a hol hasonló viszonyokról, vagyis többé-kevésbbé zárt terekről van szó, melyeknél a hőmérséklet kiegyenlítése czéljából lég- vagy gázáramlások létesítendők. Ily áramlások különösen tüzelő berendezéseknél hasznosak. Ugyanis zárt, nagy térfogatú tüzelő terekben, melyek holt szögletekkel bírnak, a nyomás és hőmérsékletkülönbözeteket hasonló módon egyenlíthetjük ki és ezáltal igen tökéletes elégést és füstemésztést érhetünk el. Tüzelő berendezéseknél első sorban is magában a tüzelő térben lévő gázok áramlásának szabályozása fontos, mivel áramlások szabálytalansága okozza a tüzelő anyagnak tökéletlen elégését és a füstképződést. Az elérendő czél abban áll, hogy lehetőleg füstmentes elégést érjünk el és hogy csakis annyi levegő áramoljék, még pedig egyenletesen a tüzelő térbe, a mennyi a tökéletes elégéshez éppen szükséges; minden káros légfölösleg tehát elkerülendő. Tüzelő berendezéseknél a torlódások, holt szögletek és a nyomáskülönbözetek általában azáltal keletkeznek, hogy az égő rétegek fölületétől kiinduló gázok csakhamar irányváltozásnak vannak alávetve és szűkebb harántmetszetü vezetékekbe kénytelenek beszorulni, mint amilyenek az égő réteg föliiletterjedelmének megfelelnek. Az égési gázok ennélfogva a tüzelő térben rendesen oly úton áramolnak, melyen azok lehetőleg gyorsan a kiáramlási nyíláshoz jutnak, úgy hogy a tüzelő térnek jelentékeny részei ezen ki| áramló gázok által nem is érintetnek és holt szögleteket képeznek. A tüzelő térnek ezen holt szögletei fölfelé irányuló huzamnál a rostély mellső éle fölött és a rostély hátsó éle fölött feküsznek. Az égő anyag fölületétől eláramló gázok a visszatérítés következtében és a tüzelő térhez csatlakozó huzamcsatorna szűkebb harántmetszete folytán örvényszerű keringésbe hozatnak és összetorlódnak, minek következtében a gá-J zok az említett két szöglet felé visszaszorít-I tatnak és ezekben összegyűlve, a közöttük | elvonuló gázok áramát határolják. Ezáltal a | gyorsan áramló fő gáztömeg és a két holt I szögletben nyomás alatt lévő gázok között | állandó örvények keletkeznek, melyek a két gáznak érintkezési helyén való keveredését eredményezik. Minthogy ezen keveredés éppen azon télben történik, melyben a fölszálló gázok teljes elégésének kellene bekövetkeznie, ennélfogva a holt szögletekben lévő és oxygénjüktől megfosztott gázokkal való keveredés föltétlenül káros hatású és füstképződést okoz. A jelen találmány szerint azon pontok felől, melyekben nyomás keletkezik, vagyis általában mindazon pontok felől, melyeknél tűzhuzamok irányukat változtatják vagy megszűkülnek, továbbá azon pontok felől, melyekben jelentékeny hőváltozások következnek be, azon pontok felé, melyekben a nyugvó gázok megszorulnak, folytonos kiegyenlítést létesítünk. Ezen kiegyenlítést általánosságban a két végükön nyitott csövekkel foganatosítjuk, melyeknek alkalmazása folytán a gázoknak nyugodtabb mozgását érjük el, úgy hogy az egész tüzelő berendezésben egyenletes, örvény nélküli áramlás létesül. Az összetorlódó gáztömegek valóságos ellenállásokat képeznek, melyek között a huzam által kifelé szívott áramnak keresztül kell szorúlnia, a mi a súrlódást tetemesen fokozza; normális viszonyok között az összes ellenállások megakasztó hatása a tüzelő berendezés elején ill. az első torlódási helyen egy itt létesülő legnagyobb túlnyomássá tevődik össze, mivel ezen hely