24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére

csövek végeinél uralkodó nyomáskülönbség folytán a csövekbe áramlik és a helyiség melegebb pontjaihoz vezettetik, a hol is a csövekből kiáramolván a fölfelé irányuló meleg légáramot követi, miközben a még meleg környezet folytán maga is fölmeleg­szik, míg a meleg levegő a helyiség hide­gebb pontjai felé áramlik. Ez utóbbi áramlást hasonlóan elrendezett vezetékek segélyével szintén előmozdíthat­juk, melyek a helyiség fölső részében ve­zetve a meleg levegő számára a zavaró áramok ellen védett útat képeznek, azt a helyiség hidegebb pontjai felé vezetik és megakadályozzák, hogy az előbb közepes hőmérsékletű levegővel keveredjék. Ily módon az alsó és fölső vezetékek által egy (a kályha felé és felől) keringő gyűrű létesül és gyorsabb légkeringést, valamint gyorsabb hőmérsékletkiegyenlítést érünk el, mint az említett vezetékek nélkül. A jelen találmány tárgyát képező beren­dezés a mellékelt rajzokban néhány fogana­tosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. és la, valamint a 2. és 2a ábrák a berendezésnek kályhákkal fűtött szobák­ban való alkalmazását láttatják, a hol is ez utóbbiak hossz- és függélyes metszetben vannak föltüntetve. A 3. ábra egy légfűtésü helyiség hossz­metszetét szemlélteti, a hol is a be- és ki­áramoltató nyílások egyenlő magasságban vannak fölvéve. A 4. ábrában egy gőzhajó géphelyiségének egy része van föltiintetve. Az 5. és 6. ábrák egy kiegyenlítő vezetékkel ellátott szobakályha berendezését szemlél­tetik. A 7., 8. és 9. ábrákban kiegyenlítő vezeté­kekkel bíró takaréktűzhely berendezése van föltüntetve. A 10. és 11. ábrák kiegyenlítő vezetékkel fölszerelt mozdonykazánt szemléltetnek. A 12—19. ábrák kéményeknél alkalmazandó kiegyenlítő vezetékek különböző foganatosí­tását láttatják. A 20. és 21. ábrák ártalmas légáramlásokat megakadályozó berendezést tüntetnek föl kémények számára. A 22. ábra kikötőnél alkalmazott kiegyenlítő berendezést láttat. A 23—31. ábrák hajóknál alkalmazandó ki­egyenlítő berendezést tüntetnek föl. Az 1. ábránál az ablak résein a szobába áramló friss levegő, valamint az ablakfalon lehűlő belső levegő lefelé száll (A) felé az (U) csőbe áramlik, míg a legmelegebb levegő fölfelé (D) felé áramlik és az (0) vezetéken át közvetlenül (C) felé vezettetik, a hol is az ablakfalon lehűl és lefelé száll. A mint az la. ábrában föltüntetett fölül­nézetben látható, a hideg levegő számára szolgáló (U) cső a (G) szöglet közelében kezdődik, hogy itt a levegőnek egy részét fölvegye; az (E) szögletnél ezen cső meg van szakítva és egy vékonyabb cső segé­lyével a vezeték többi részével közlekedik, úgy hogy az (E) saroknál lévő levegő is bejuthat az (U) csőbe és szintén (F) felé áramolhat. A 2. és 2a. ábrákban szemléltetett beren­dezésnél a kályha az (I) térben van fölál­lítva. A (II) térben az ablakfalak mentén lefelé szálló hideg levegő az (U) cső által a közfalon át az (I) térben elhelyezett kályha felé vezettetik, míg a kályhánál fölmelegedő és az (I) térben ennek mennyezete mentén az ablakfal felé áramló forró levegő a köz­falon keresztül a (II) térbe nyúló csövön át a (II) térbe áramlik. A 3. ábrában föltüntetett légfútésú beren­dezésnél a friss meleg levegő az (A, C) fal' nál ennek fél magasságában áramlik be és a mennyezet mentén (D)-ig áramlik, a hol is lehűl és az (0) csövön át lefelé vezette­tik. Az (U) cső a melegebb levegőnek (A)-tól (C) felé való vezetésére szolgál. Ezen berendezés a köpennyel ellátott kályhák légvezetékeitől, a kályhában elren­dezett czirkulácziós csövektől és más ily vezetékektől abban különbözik lényegesen, hogy a találmány szerint elrendezett légve­zető csöveken nincs különös hőforrás alkal­mazva és a csövek fölmelegedésére semmi egyéb nincs behatással, csak az ezeket körülvevő szabad levegő. A 4. ábrában föltüntetett berendezésnél az (Ü) szélfogó a hideg levegőt a henge-

Next

/
Thumbnails
Contents