24703. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távírójeleknek egy vonalról más vonalra a két vonal között alkalmazott közvetítő vagy átvivő állomás segélyével történő átvitelére
Iámból álló csoportban az (5)-ik és (8)-ik félhullám kifejlődését gátoljuk meg. Ha egy ily jel az (L) vonalon átmegy, az első négy félhullám az (L Rl) relaisen megy át, melynek nyelve a kontaktusok között leng. Minthogy az (5)-ik hulláin kimarad, az (L Rl) relais nyelve a kimaradt fémhullámnak megfelelő időszak alatt ama nyugalmi kontaktuson marad fekve, melyre legutóbb rá feküdt. A mint az (rl) rúgó az (Rl) áramelosztó ötödik szegmentuma fölé kerül, az ehhez a szegmentumhoz tartozó (S Rl) helyi relaisbe egy áramlökés jut, melynek iránya az illető relaisen rendes körülmények között átmenő árámlökés irányával ellentétes és a helyi fölvevő relais nyelve a munkakontaktusára fekszik, mely a (2) dróttal van összekötve, ez pedig az (S) jeladó áramelosztó ötödik szegmentumával áll kapcsolatban és mikor az (sl) rúgó ezt a szegmentumot éri, az áramkör, mely a helyi áramforrás pozitiv sarkától kiindulva a (TI) jeladó csévéjén megy át, záródik. (Hogy a relais a leírt mozgást végezhesse, az (sl) rúgónak az (rl) rugóval szemben megfelelően késnie kell.) Ekkor a (TI) jeladó meghúzza a fegyverzetét, az (Ll) vezetékben pedig az (L Rl) relais által fölfogott áramlökésnek megfelelő ötödik áramlökés kimarad. Ugyanez megy végbe az (L Rl) relais által fölfogott nyolczadik áramlökésnél, vagyis a jel az egyik vonalról a másikra átvitetik. Ha a jeleket az (L R2) relais fogja föl, azt az (R2, S R2) relaisek és az (S2) áramelosztó ugyanoly módon viszi át az (L) vonalra, minthogy a közvetítő vagy átvivő hely mindkét vonal felé teljesen azonos módon van kiképezve. Ezért az átvitel a közvetítő vagy átvivő állomáson mindkét irányban lehetséges. Az átvivő állomás működése helyességének ellenőrzésére a bevezetőleg jelzett szabadalmunkban leírt nyomtató berendezést is bekapcsolhatjuk az átvivő helyen, ebből a czélból a (2 21 )és(3 Sodrótok, melyek a helyi fölvevő relaistól indulnak ki, a (4 41 ) dugaszoló átkapcsolókkal vannak összekötve, melyek a megrajzolt módon állanak az (S) nyomtató berendezéssel kapcsolatban. Ha az (L) vonalon érkező jeleket le akarjuk nyomtatni, akkor az (5) dugót a (4) átkapcsolóba dugjuk és a két sarkú (6) átkapcsolót nyitjuk, minek következtében a (TI) jeladót kikapcsoljuk. Az (S Rl) helyi relaistól jövő jel, mely különben a (T) jeladóba jutna, ebben az esetben a (7) dróton a nyomtató berendezésbe jut. Ekkor az (L) vonalon át több szót lehet közvetíteni és ha ezeket a berendezés helyesen jegyzi föl, az átvivő berendezés az átvitelig rendesen működik. Ugyanez áll az (Ll) vonalon közvetített jelekre, csakhogy ekkor az (51 ) dugót dugjuk a (4l ) átkapcsolóba és a (61 ) kétsarkú átkapcsolót szakítjuk meg. A jeleket ekkor az (R S2) relais és nem az (R Sl) relais közvetíti. Hogy a vizsgálatot akkor is végezhessük, mikor a jelek több mellékállomásból jönnek az átvivő vagy közvetítő helyre, két további (RO) és (R00) jelvevő áramelosztót alkalmazunk, melyek áramszedő rúgói az (1) és (l1 ) drótokkal vannak összekötve. Ebben az esetben mindegyik áramelosztónak ugyanannyi (négy) szegmentuma van, ahány sürgönyt lehet egyidejűleg egyirányban közvetíteni. Ezek a szegmentumok a (K KI) átkapcsolok elkülönített (K KI) kontaktusaival vannak összekötve, melyek az (11) drótokhoz csatlakoznak. Az (rO rOO) rugók szögsebessége az (rl) és (r2) rugók szögsebességének egy negyede, úgy hogy az egyik mellékállomásról jövő jelek csupán csak akkor mennek át az átvivő vagy közvetítő állomáson át, mikor az (rO rOO) rugók az említett mellékállomásokhoz tartozó szegmentumokon állanak. Ha a (K KI) átkapcsolókat az (RO ROO) elosztók egyes szegmentumaival összekapcsolt kontaktusok egyikéről azok másikára átállítjuk, az átvivő vagy közvetítő állomás nyomtató berendezését arra használhatjuk, hogy az egyes mellékállomások helyes működését megvizsgáljuk. Az (L Rl) és (L R2) relaisek a vonal kiképzésének megfelelően differencziál tekercseléssel is elláthatók, ki lehetnek egyenlítve stb. Ellenbeszélésre kapcsolt vonalaknál a relaisnek differencziál tekercselésének kellene lennie, az egyik csévéjét a mester-