24703. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távírójeleknek egy vonalról más vonalra a két vonal között alkalmazott közvetítő vagy átvivő állomás segélyével történő átvitelére

- 18 — az eltérés csak az, hogy a kis (w) kondenzátorok vannak elé kapcsolva, melyek meggátolják, hogy a relais-kontaktuson a szikra képződjék és az (L R2) relaisek működését megjavítják, ez a relais természetesen nem szólal meg a (Gl) felől jövő jelekre, hanem csakis a (G) felől jövőkre. A 22. ábra szerint a (Gl) gép egybevágó forgást előidéző csévéinek egyik sarka az (L R2) relais nyelvével van összekötve, másik sarka pedig a (45) drót útján egy helyi egyenáramforrás két sarkát összekötő (Ul) kondenzátorok között fekvő ponttal. (L R2) mint a 21. ábrán ellenbeszélésre kapcsolt vonalba van beiktatva, ez azonban nem lényeges, miután csakis az szükséges, hogy ez az (L R2) relais a vonal másik vége felől jövő váltakozó árammal egybevágóan lengjen és a (Gl) gép áramára meg ne szólaljon. Mig az (L R2) relais nyelve a kontaktusai között leng, az (Ul) kondenzátorok megtöltése és kisülése következtében váltakozó áram megy át a (45) dróton és a (Gl) gép forgást egybevágóvá tevő csévéin, mely áram gyakorisága a vonal másik végéről jövő váltakozó áraméval egyenlő. Míg a két (G Gl) gép egybevágóan forog, ez a (Gl) gép forgást egybevágóvá tevő csévéin átmenő áram munkát nem végez és a jelzett csévék nincsenek terhelve. Mikor azonban a (Gl) gép elősiet az áram a jelzett csévéket terheli és a (Gl) forgássebessége az egybevágás beálltáig csökken, ha ellenben a (Gl) gép hátramarad, akkor az egybevágó forgást előidéző csévéken átfolyó áram a (Gl) gépet gyorsítja. míg az egybevágó forgás létre nem jötr. Ily módon nagy gépeket és motorokat is lehet egybevágó forgásban tartani. Az (L R2) relaist a 17. ábrán látható (FI) áramfordítóval vagy más oly berendezéssel is lehet helyettesíteni, mely a (Gl) mótor forgását egybevágóvá tevő csévéibe váltakozó áramot vezethet. A 23. ábrán föltételeztük, hogy a (Gl) gép egy a 17. ábra szerint ellenbeszélésre kapcsolt (Ll) vonal végén van bekapcsolva és hogy az ellenbeszélési (L R2) relais mellett a (Gl) géppel mellék áramkörben egy második (L R4) relais is be van kapcsolva. Az (L R2) relais nyelvének egyik kontaktusa egy harmadik (S R) relais egyik csévéjével van összekötve, melynek másik sarka a helyi egyenáramforrás pozitív sarkával áll kapcsolatban. Az (L R4) relais bal oldali kontaktusa ugyancsak az (S R) relais egyik csévéjével van összekötve és a helyi egyenármaforrás pozitív sarkával összekapcsolva, míg az (L R2, L R2) relaisek másik két kontaktusa a (47) drót útján a helyi egyenáramforrás negatív sarkával állanak kapcsolatban és a nyelvük (48) drót útján van egymással összekötve. Az (S R) relais nyelvének kontaktusai az (R) ellenállás útján a (Gl) gép forgását egybevágóvá tevő csévék egyik, a nyelv maga a másik sarkával van összekötve. Míg a két ; (G és Gl) gép pontosan egybevágóan forog, ' az (L R2, L R4) relaisek nyelvei egyidejűleg a bal és jobb kontaktusra fekszenek, amennyiben az (L R2) relaist a (G) az (L R4) relaist a (Gl) gép árama működteti, ezért az (8 R) relais áramköre állandóan meg van szakítva. Ha azonban a (Gl) gép áramának fázisa a (G) gép áramának fázisával szemben megváltozik, az (L R2), (L R4) relaisek nyelvei nem mozognak többé teljesen egybevágóan és azalatt, míg az egyik a bal, a másik a jobb kontaktusra fekszik, mikor is az (S R) relais egyik csévéjének áramköre záródik (de nem a másiké is). Ennek következtében a relais nyelve az egyik kontaktusra fekszik és a gép forgását egybevágóvá tevő csévék az (Rx

) ellenálláson át záródnak, a (Gl) gép terhelése nagyobbodik és sebessége ennek megfelelően kisebbedik, mig a (G) géppel egyenlő sebességgel és azonos fázissal nem forog. Ez a terhelés annál kisebb, minél kisebb a fáziskülönbség,minthogy kis fáziskülönbségnél az (L R2 és L R4) relais nyelvének lengése is csak kevéssé tér el és a (G) gép minden esetben csak rövid ideig van terhelve, a terhelés ideje pedig a fáziskülönbséggel nő.