24703. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távírójeleknek egy vonalról más vonalra a két vonal között alkalmazott közvetítő vagy átvivő állomás segélyével történő átvitelére
- 18 — A (Gl) gépet forgató motort akként kell beállítani, hogy a gépet a (G) gép sebességénél nagyobb sebességgel törekedjék forgatni. A 13. ábrán látható (L R2, L R4) relais a 17. ábrán látható áramfordítóval is helyettesíthető, ép úgy nem lényeges az sem, hogy a vonal a jelzett módon ellenbeszélésre legyen kapcsolva. A 24. ábrán a forgást egybevágóvá tevő cséve egyik sarka közvetlenül az (L R2) vonalrelais (r2) kontaktusával van összekötve, a másik pedig a relais nyelvével az (U2) kondenzátoron át összekapcsolva. A (Gl) gép akként van szerkesztve, hogy a (G) géppel szemben elősietni törekedjék, de az (L R2) relais nyelve eme gép áramával egybevágóan leng, úgy hogy valahányszor az (L R2) relais nyelve a (Gl) gépnek a forgást egybevágóvá tevő csévéjével közvetlenül összekötött (r2) kontaktusára fekszik, az (U2) kondenzátor a gépet terheli és ez a terhelés annál nagyobb, minél nagyobb a gépnek a másik gépre viszonyított elősietése. A terhelés tehát a (Gl)gép elősietését akadályozza és így a két gép forgását egybevágóvá teszi. A 25. ábrán a (Gl) géptől jövő áram egy (E D) elektrodynamometer csévéin folyik át, melynek másik csévéin a (Gl) gép árama folyik. Az utóbbi csévével összekötött nyelv a (Gl) gépnek a forgást egybevágóvá tevő csévéinek egyik sarkával van összekapcsolva és ennek kontaktusai között mozog, melyeket az (R**) ellenállás kapcsol össze a forgást egybevágóvá tevő berendezés másik sarkával. Ha a két (G Gl) gép egybevágóan forog, a dynamometeren átfolyó áramok fáziskülönbsége, körülbelül 180°, a (d) nyelv kontaktusai között áll és a (Gl) gép terhelve nincs. Ha az egybevágó forgás megszűnik, a dynamometer csévéin átfolyó áramok fáziskülönbsége is eltér a 180°-tól és így a (d) nyelv az egyik vagy másik, az (R**) ellenállással összekötött kontaktusra fekszik, a (Gl) gép terhelve lesz és sebessége csökken, míg a fázisegyenlőség helyre nem áll. Az egybevágó forgást majdnem a legtöbb esetben a (Gl) gép forgássebességének kisebbítésével létesítjük, mikor föltételeztük, hogy az egybevágó forgást csakis a (Gl) gépnek az elő3ietésre való hajlandósága zavarja meg. Ezt akként biztosíthatjuk, hogy a (Gl) gépet forgató motort, mint azt már említettük, megfelelően állítjuk be. A 22. ábrán látható kiviteli alaknál azonban a (Gl) gép fogását az (Ul) kondenzátor alkalmazásával időszakosan gyorsítani is lehet. A 27. ábrán a (Gl) gép a (J) motorral közvetlenül van kapcsolva és tengelyére egy (M) lenditőkerók van ékelve, melynek üreges koszorúját kénesővel vagy más hasonló anyaggal töltjük. A koszorút kitöltő folyadék tehetetlensége és a koszorún való súrlódása a gép mozgását nyugodtabbá teszi, azt könnyebben lehet egybevágó forgásban tartani, bár az ily lendítő kerék, mely bármely egybevágó forgásban tartandó résznél alkalmazható, a találmány lényeges részét nem képezi. A föntebb leírt és az egybevágó forgást biztosító berendezéseket nem csak a találmány tárgyát képező rendszernél, hanem elektromotoroknál is alkalmazható, melyeket egybevágó forgásban kell tartani, úgy hogy ha a (Gl) gépeket elektromotorok forgatják, ezeket is egybevágó forgásra kényszeríthetjük. A találmány eme részét ép oly jól lehet egyen-, mint váltakozó áramú gépeknél alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés távirójeleknek egy vonalról más vonalra a két (L Ll) vonal között alkalmazott átvivő vagy közvetítő állomás segélyével történő átvitelére, azáltal jellemezve, hogy az egyik vonalon át érkező jeladó áramhullámokat, melyeket kizárólag vagy részben az átvivő helyen fölállított és a két vonallal közös (G) áramforrás szolgáltat, vagy fölvevő berendezés (L Rl. L R2) vonalrelais, esetleg (Rl R2) áramelosztók közvetítésével az (S Rl, S R2) helyi fölvevő berendezésre viszi át. és ezek helyi áramköröket zárnak, vagy ezek zárását előkészítik,