24681. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékagy

— 2 — nemcsak egy, hanem nagyobb számú rúgót fog metszeni, a hol a metszési vonal a rugók által kifejtett erő vagy ellenállás irányával aránylag csekély szöget képez. Azonkívül az új elrendezésnél a kocsi súlya nem csupán azon rugókra nehezedik, melyeken a föntemlített függélyes sík áthalad, hanem a kerékagy által tartott rugók nagyobb száma között oszlik meg. A rugók úgy vannak elrendezve, hogy ható erejük vagy rugalmas ellenállásuk iránya nem esik össze a kerék küllőinek irányával, azonban nem is képez a küllőkkel nagyobb szöget, s a mellett a rugók oly módon vannak meghajlítva, hogy mindegyik egy vagy több vele szomszédos rúgó fölé hajlik, s a hajlítási irány valamennyi rúgónál ugyanaz és a meghajlított szakaszok megközelítőleg egyenlő kitérjedésűek. Rugók gyanánt legelőnyösebben rugalmas fémből (aczélból) álló lapos szalagok vagy lemezek alkalmaztatnak, melyeknek hossza nagyobb, mint a kerékagy belső és külső tagja közötti sugárirányú távolság, s az említett fémszalagok vagy lemezek az alább leírandó módon hajlíttatnak meg és illesztetnek be a kerékagyba. A kerékagy belső tagja köré, azzal konczentrikusan több peczek vagy szög erősíttetik, s a föntebbi f émszalagok vagy lemezek belső végei ezen szögekhez kapcsoltatnak, minek megtörténtével nagy sugarú görbékké hajlíttatnak meg. Ezután a kerékagy ezen belső tagját az általa tartott fémszalagok vagy lemezekkel együtt a kerékagy külső tagjába beillesztjük oly módon, hogy a szalagok vagy lemezek rugalmasságuk folytán megfeszülnek s a kerékagy külső részének kerülete által a kinyúlásban megakadályoztatnak. A találmány tárgyát a mellékelt rajzlap 1. ábrája oldalnézetben tünteti föl, a hol a födőlap a rugók elrendezésének láthatóvá tétele végett el van távolítva; a 2. ábra a tengelyen át vett metszetet mutat; a 3. ábrán a kerékagy belső tagja látható, a hol a rugók a kerékagy külső tagjába való bevezetésük előtt elfoglalt helyzetükben vannak föltüntetve, míg a 4. ábra egy különálló lemezrúgót niut'Elt j BrZ 5. és 6. ábrán a találmány tárgyának egy módosítása látható. A kerékagy (a a) külső tagjai hengeralakú alacsony szelenczékké vannak kiképezve s megfelelő távolságban való összekapcsolásukra egy csőalakú (b) kapcsoló darab szolgál, úgy hogy az (a b) részek szilárd egészet képeznek. A kerékagy (c c) belső tagjai szintén szilárdan vannak egymással összekötve s belső fölületük csavarmenetekkel bír, melyeknél fogva a csőalakú (d) kapcsoló darabnak szintén csavarmenetes két végére csavarolhatók. Az (e) keréktengelyen (f f) nyakak vagy gallérok foglalnak helyet, melyekben a súrlódás csökkentése végett ezen gallérok és a belső tagok között elrendezett (g g) golyók befogadása czéljából golyóágyak vannak kiképezve. Azonban ha ezen kerékagy a jármű hajtó kerekénél vagy kerekeinél találna alkalmazást, a (c c) belső tagok közvetlenül a hajtótengelyre ékelhetők. A (h h) rugók egész hosszukban egyenletes vastagsággal bírhatnak, vagy pedig, mint a 6. ábra mutatja, külső végük vékonyabb is lehet. Belső (i) végük horogalakra van kiképezve, (4. ábra), melynél fogva a (j j) peczkekbe vagy szögekbe akasztatnak s ily módon a kerékagy belső tagjával összeköttetésbe hozatnak. A (j) szögek végei gyűrűalakú (k k) lemezeken vagy karimákon haladnak keresztül, melyekben egyúttal meg is vannak erősítve, mely lemezek a (c) belső tagokkal egy darabból is állhatnak vagy különálló részeket is képezhetnek s motorkocsinál való alkalmazásuk esetén a hajtó tengelyre is ékelhetők. A (h) rugók mindnyájan ugyanazon hosszúsággal bírhatnak, vagy pedig, mint az 5. ábra mulatja, egy részük rövidebb is lehet, mint a többi. Ez esetben a különböző hosszúságú rugók sorozatosan vannak elrendezve oly módon, hogy a kereket az út egyenetlenségei következtében érő csekélyebb lökéseket és rázkódásokat csak a