24636. lajstromszámú szabadalom • Nyomtatótávíró
— 9 — közös szigetelő lemezen elrendezett (133, 134) (1. és 11. ábra) kontaktuson vezettetik keresztül. A (134) kontaktus merev és egy oldalirányú (135) karral bír, melyhez a (133) kontaktus rugalmasan hozzászorul. A (133) kontaktus egy fogban végződik, mely egy a (137) állványban ágyazott (136) akasztókerék kerületén nyugszik. Az akasztókerékre egy rúgóval leszorított (138) akasztókilincs működik, mely a (140) csap körül forgatható ós a (141) rúgó által befolyásolt (139) emeltyűn ül. A (139) emeltyűnek egy (142) karja a (144) elektromágnes (143) fegyverzetének egy meghosszabbításával van összekötve, mely mágnes a (112) helyi telep áramkörében fekszik. Ezen (144) mágnes mindannyiszor gerjesztetik, valahányszor a nyomtatótelep mágnese záratik, azaz valahányszor valamely betű vagy jel nyomattatik. A (144) mágnes (143) fegyverzete vonzatása alkalmával a (139) emeltyűt bal felé lendíti ós ez által a (138) akasztókilincset a (136) akasztókerék egy fogából kiemeli. Ha a nyomtató áramkör az által szakíttatik meg, hogy az illető kiválasztható mágnes áramköre megszakíttatik ós ezen kiválasztható mágnes fegyverzete rúgója által fölemeltetik, úgy a (141) rúgó a (139) emeltyűt jobbra fordítja, mi által a (136) akasztókerék egy fogosztásnak megfelelő elfordulást végez, mi mellett a (133) kontaktus a (134) kontaktustól eltávolíttatik és a mellékvezeték ez által megszakíttatik. Erre a (114) fegyverzetet a hozzátartozó rúgó a (90) mágnestől azonnal eltávolítja, mire ezen (114) fegyverzet (119) karja többé nem szorul a (121) karhoz. A (131) rúgó ekkor a vele összekötött (123) kart kifelé húzza, a (122) tengelyen lévő különböző (123) karok pedig a különböző L-alakú (125) emeltyűket fölfelé fordítják, mi mellett a (125) emeltyűknek horgos végei az L-alakú emeltyűk különböző (104) karjainak (129) peczkeitől (melyeket ezen horgos emeltyűvégek rögzítve tartottak) elhúzatnak, mi által lehetővé van téve, hogy a (107) rúd által leszorított fölső (75, 76, 77, 78) vagy (71, 72, 73, 74) vagy (83, 84, 85, 86) vagy (79, 80, 81, 82) kontaktusok fölfelé lenghessenek és a megfelelő (104) kart fölemeljék. Ily módon az összes részek ismét eredeti helyzetüket foglalják el, mire a következő betűt hasonló módon megnyomtathatjuk stb. Ha a nyomtatóáramkör a fönt említett módon megszakíttatik és a (139) emeltyű halra fordíttatik, akkor a (138) akasztókilincs az akasztókerék egy újabb fogába kapaszkodik, a (139) emeltyű fölső vége pedig egy (145) lemezbe ütközik, mely valamely papirtovábbító szerkezetre hat és a fölvevő írószerkezetének papirtartóját egy betű vagy jel szólességének megfelelő darabbal eltolja. Az egész szerkezet működési módjának megvilágítására tegyük föl, hogy az (A) betűt akarjuk nyomtatni. Ezen czélra legelébb is egy gyönge negatív impulzust küldünk a fővezetéken át, oly módon, hogy a föladó megfelelő (1) billentyűjét lenyomjuk. A polarizált (48) mágnes (49) fegyverzete ez által balfelé húzatik az (52) kontaktushoz. Erre az (50) helyi telepből egy áram indul ki, mely az (52) kontaktuson át az első kiválasztható (62) mágnesen keresztül, ebből a visszamenő vezetéken át a közönbös (55) mágnes (58) kontaktusához, ezen mágnes (57) fegyverzetébe és végül a (60) dróton át az (50) helyi telepbe vissza megy. Ily módon az első kiválasztható (62) mágnes fegyverzete meghúzatván, annak (65) rúdja a megfelelő kilencz (69) rúgóval érintkezésbe kerül. Ez által a rugók közötti közök időlegesen záratnak, de a nélkül, hogy ez által mind a kilencz nyomtatóáramkör záratnék, minthogy ezen a (69) rugókkal összekötött kilencz nyomtatóvezeték mindegyikében egyéb közök nyitva vannak. Egyidejűleg a megfelelő (104) kar az említett fegyverzet által leszoríttatik és a kiválasztható (62) mágnes (103) kontaktusa akként mozgattatik, hogy (108) kontaktusával érintkezésbe kerül, mi által a (112) helyi telep a (100) drót áramkörébe iktatta tik. Egyidejűleg a (62) kiválasztható mágnesnek megfelelő (75, 76, 77 és 78) kontaktusok zárása által a (87, 88, 89, 91) vezeték záratik. melybe a (90) mágnes van
