24559. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló berendezés villamosan működtetett kompresszorok számára

rendszerint egy kikapcsolót igtatunk, mely azonban a rajzban nincsen föltüntetve. A fojtó mágnes tekercselésének másik vége a főkapcsoló egyik (1) kontaktusával van összekötve, mely viszont a (15) ólombiztosítékon keresztül, az (o) mágnes tekercselésének egyik végével, a (16) biztosítékon keresztül pedig az egyik (b) mágnes tekercselésének egyik végével van összekötve. A főkapcsoló másik (1) kontaktusa a kompresszormótor egyik kapcsával van összekötve, míg ezen mótor másik kapcsa a (13) fővezetékbe van igtatva. A másik (b) mágnes tekercselésének egyik vége a relaiskapcsoló (w) kontaktusával van összekötve. A (b) mágnesek tekercseléseinek visszamaradó végei egymással vannak összekötve. A relaiskapcsoló (v) kontaktusa a (13) vissz- vagy fővezetékkel van összekötve. A primérkapcsoló (2) karja, illetőleg a mozgatható (1) kontaktus a segédkapcsoló (x) kontaktusával és a (p) mágnes tekercselésének egyik végével van összekötve. A (p) és (o) mágnesek tekercselésének még nem említett végei .egymással és a primérkapcsoló (4) maximum-kontaktusával van összekötve. A segédkapcsoló (y) kontaktusa a primérkapcsoló (3) minimumkontaktusával és a (13) fővezetékkel van összekötve. Egy egyetlen kontrollernek a hozzátartozó kompresszormótorra való befolyása már most a következő: Tegyük föl egyelőre, hogy a kontroller és a (12) fővezeték közötti kikapcsoló nyitva van és hogy a fluidumnyomás zérus vagy pedig azon minimális nyomásnál is kisebb, melyre a kontroller be van állítva, akkor a primérkapcsoló (1) kontaktusa a (3) minimum-kontaktusra nehezedik és a főkapcsoló (i) és (1) kontaktusai szét vannak választva. Ha már most az áramkört a kontroller és a (12) fővezeték között zárjuk, akkor az áram ezen fővezetéktől a (k) fojtó mágnesen, az egyik (1) kontaktuson a (15) ólombiztosítékon, az (o) és (p) mágneseken, a primérkapcsoló (1) és (3) kontaktusain keresztül a (13) fővezetékbe folyik. E közben az (o) és (p) mágnesek gerjesztve a relais- és segédkapcsolókat zárják. A segédkapcsoló (s) kontaktuskorongja az (x y) kontaktusokkal érintkezvén, a primérkapcsoló (1 3) kontaktusaival egy kis ellenállású áramkört párhuzamosan kapcsol össze, melynek árama a (p) mágnes tekercseléséből az (x) kontaktuson, az (s) kontaktuskorongon és az (y) kontaktuson át a (13) fővezetékbe áramlik. A relaiskapcsolónak (r) kontaktuskorongja a (v) és (w) kontaktusokkal érintkezve, a (12) és (13) fővezetékek között a (k) fojtó mágnesen, az (1) kontaktuson, a (16) ólombiztosítékon, a (b) mágneseken, a (w) kontaktuson, az (r) kontaktuskorongon és a (v) kontaktuson keresztül az áramkört zárják. Ennek következtében a (b) mágnesek gerjesztetnek és a főkapcsolót zárják, a mikor is ^z (i) kontaktusok az (1) kontaktusokkal érintkezve, a (14) kompresszormótor áramkörét a (k) fojtó mágnesen keresztül a (12) és (13) fővezetékek között zárják. A kompresszor már most működésbe jön és a vele összekötött csővezetékekbe sűrített levegőt nyom, melynek nyomása, mihelyt azon fokot éri el, melyre a primérkapcsoló be van állítva, az (1) kontaktust eltávolítja a (3) minimumkontaktustól, a mikor is szikrázás nem léphet föl, mivel ezen kontaktusokkal a segédkapcsoló (s x y) Kontaktusain keresztül egy kis ellenállású áramkör párhuzamosan van kapcsolva. A mint a nyomás növekedik, a (2) kar fokozatosan a (4) maximumkontaktus felé közeledik és ha a nyomás bizonyos maximális fokot ér el, melyre a primérkapcsoló épen be van állítva, akkor az (1) kontaktus a (4) kontaktussal érintkezik. Ekkor azonban a (p) mágnes rövidre záratik, úgy hogy az áram most a (12) fővezetéktől csak a (k) fojtó mágnesen, a (16) ólombiztosítékon, az (o) mágnesen, a (4) kontaktuson a (2) karon, az (x) kontaktuson az (s) kontaktuskorongon és az (y) kontaktuson át a (13) fővezetékbe áramlik. A (p) mágnes többé nem gerjesztetvén, leejti az (s) kontaktuskorongját és ez által az (o) mágnes áramkörét az (x) és (y) kontaktusok között megszakítja. Ez által az (o) mágnes sem gerjesztetik többé, mely tehát (r) kontaktus-