24545. lajstromszámú szabadalom • Biztosítás, blokkozott vonalak nyílt pályán lévő, a szomszédos állomástól függő elágazási (vagy más veszélyeztetett) helyének védésére

- 6 -tében a rendesen a jelzett kontaktusok által létesített kiblokkozást kézzel kellene létesíteni. Az erre a czélra szolgáló beren­dezéseket ekkor a (dl) és (hl) blokkmezők­kel kellene összekötni és oly függőséget létesíteni, hogy a (hl) mezőt minden vonat után okvetlenül blokkozni kelljen, mi pl. az (m) és (n) mezők közé iktatott és a (dl) mező blokkozásával kiblokkozott át­vivő mező által minden nehézség nélkül elérhető. Egyvágányú pályáknál, melyeknél a jelzőt minden vonatindításnál amúgy is külön ki kell blokkozni, a berendezés pl. a (II) rajz­lapon látható módon alakul, mely berende­zés működési módja és áramkörei a mon­dottak alapján minden további magyarázat nélkül érthetők. Eme megrajzolt példánál ezenkívül azt is föltételeztük, hogy az (S) állomás ki- és bejárati jelzőit közvetlenül az intéző hely állítja, ezért a folyópálya kezdő blokkszakaszának (a) mezeje az (I) jelzőt közvetlenül blokkozza. Minthogy az (A—K) szakaszon blokkbiz­tosítás alkalmazva a példa szerint nincs, a (IV) jelzőt minden (K) felől jövő vonat mögött az (S) állomás hivatalnoka blokkozza ki, a jelző állapotáról a (d) blokkmezején nyer fölvilágosítást. Az által, hogy a (IV) jelzőt a tiltóállásba ejtő berendezéssel szereljük föl, a blokkozási kényszert még inkább fo­kozzuk. Teljesen ily módon oldható meg a leg­több más szokásos módon kiképezett el­ágazás biztosítása, nevezetesen az oly el­ágazásoké is, melyek váltóin a fővonalon a vonatok mindig tő ellenében közlekednek. Ekkor csak az szükséges, hogy az elágazás felé, illetőleg a fővonal felé külön útak vezessenek, melyeket a hivatalnok a szük­ségletnek megfelelően blokkoz, illetőleg ki­blokkoz, hogy a blokkberendezésben a meg­felelő függőségek a föntebb jelzett módon létesüljenek. Ép úgy lehet a föntebb jelzett berende­zéseket oly blokkállomásoknál is alkalmazni, melyeknek bizonyos veszélyes pontokat, pl. oly alagútakat vagy hidakat kell védeniük, melyeken csak egy vonat mehet egyszerre át. így pl. lelietne (A) az ily állomás, a (III) jelző pedig a blokkjelző, de egyúttal a mögötte lévő alagút (vagy híd) bejárati jelzője. Ebben az esetben a megfelelő me­netirány biztosítására a (hl, m és 11) mező elégséges, azonban a (hl) mezőt a vissza­vonás esetében használandó külön billentyűn kívül még egy hármas, az (m és n) mezők­kel is összekötött billentyűvel szereljük föl, úgy hogy a vonat elhaladásánál a három mezőt egyidejűleg lehessen blokkozni. Ha végül az elágazási hely berendezése a blokkberendezés miatt a szomszéd állo­mástól függésben nem volna, a berendezés akkor is a leírthoz hasonló lehetne. Ebben az esetben csakis a (gl) és (hl) mezőket kellene ellentétesen kapcsolni, úgy hogy az egyik blokkozásánál a másikat kiblokkozzuk és viszont, továbbá az (1) és (dl) mezőt szilárd billentyű útján egymással összekötni és a (dl) mezőt normális vonalblokk gya­nánt használni, azzal a kis eltéréssel, hogy az (1—dl) mező blokkozásánál az (fl) me­zőt is kiblokkoznók, míg az (fl) mező rövid zárlatban blokkozódnék, minthogy eme blokkozódás létesülését az ismeretes belső mechanikai függőségek követelik meg a (IV) és (V) jelzők kiblokkozása czéljából. I SZABADALMI IGÉNYEK. Biztosítás a nyilt páiya elágazási helyén vagy más veszélyeztetett pontján elren­dezett blokkállomáshoz, mely a jelzett elágazási helyen vagy veszélyeztetett ponton a vonatforgalmat önállóan, vagy a szomszédos állomástól függő blokk­berendezések által befolyásolva szabá­lyozza, jellemezve az által, hogy: I. az összes, akár önálló elhatározásból, akár a rendelkező állomás által a blokk­berendezések útján közvetített megbízás­ból blokkozott menetirányok, melyeknek a jelzők állására befolyásuk van, mind­addig visszavonhatok, míg a vonat a megfelelő jelző mögött fekvő ponton túl nem haladt, a mennyiben a (dl, hl) jelzőblokkok az (1 111) föloldó blokkokkal oly elektromos vagy mechanikai kapcso-

Next

/
Thumbnails
Contents