24545. lajstromszámú szabadalom • Biztosítás, blokkozott vonalak nyílt pályán lévő, a szomszédos állomástól függő elágazási (vagy más veszélyeztetett) helyének védésére

_ 4 — zuk az (m) blokkmező által, a «(G) felé» jelzésű menetirány beállító markolatnak az áram jelzett útját szabályozó kontaktusok a megfelelő helyzetben a (gl) blokkmező által blokkozva vannak, mert a (gl) blokkmezőt az előtt, mielőtt a (hl) blokkmezőt blokkoztuk volna, kiblokkozni nem lehet, eme (hl) blokkmező blokkozása pedig a (27—28) kontaktus megszakadása miatt csak akkor történhetik meg, mikor az (in) blokkmezőt az (u) blokkmezővel egyidejűleg blokkoztuk. Az (n) blokkmezőt arra is lehet használni, hogy az (a, b, c és d) váltókat, vagy csak a (b és c) váltókat a fővonalon való menetnek megfelelő állásban blokkozhassuk, hogy az elágazásba vonatok ne mehessenek és abból vonatok ne jöhessenek ki, míg a (III és VI) jelző között levő pályaszakaszon vonat mozog. Ha másrészt az (S) állomáson (K) felé kell vonatot indítani, az állomáson szolgálatot tevő hivatalnok az (A) elágazási helyet fogja fölhívni, hogy ez a (dl) blokkmezőt és evvel a (III) jelzőt blokkozza, azután pedig a (g) blokkmező használatával a normális menetirányt blokkozza, az újat beállítja és evvel egyidejűleg a (hl) blokkmezőt is kiblokkozza. A leírt berendezésnél mindez akadály és a folyópályán alkalmazott blokkberendezések között levő függőségek módosítása nélkül történhetik meg, míg az (m) blokkmezőt az elhaladó vonat ki nem blokkozta, minthogy ekkor a (27—28) kontaktus zárva van és az áram közvetlenül mehet a (D3) induktortól a (hl) blokkmező (29) kontaktusához. Ha már most az elágazási helyen egy (K) felé haladó vonat megy át, akkor «(K) felé» jelzésű menetiránybeállító markolat a (J3b) sínkontaktust tartván bekapcsolva, eme sínkontaktus. útján az (m) blokkmezőt a föntebb jelzett módon kiblokkozza, azután a relais, a mint a vonat a sínkontaktust elhagyta, a nyugalmi állásába tér vissza és a (31—32) kontaktusoknál az áramkör ismét záródik. A blokkozásnál azonban csak az (m) mező gombját fogjuk lenyomni, egyrészt azért, mert a most beállított tolóka az is mert modon megg átolja, hogy az (u) mező gombját is lenyomjuk, másrészt pedig azért, mert az (n) mező nincs a működtető áramkörbe bekapcsolva, mely áramkör most a következő fog lenni: (D3, 25, 30, 31, 32, 33 [34 most ki van kapcsolva, mert a két menetiránybeállító markolat közül csupán csak az egyik lehet a bekapcsolt állapotban], 39, 40, 37, m) blokktnező elektromágnese (38, 15), a folyópálya első (c) blokkmezeje visszavezetés. Ennek megfelelően csupán az (m) mezőt blokkozzuk és az (S) állomáson levő (c) mező kiblokkozott állapotban fog lenni. Mindaddig, inig valamely vonat a jelzők előtt, illetőleg az egyik vagy másik menetiránynak megfelelő sínkontaktusok fölött el nem haladt, a menetirányok tetszőlegesen megváltoztathatók, anélkül, hogy ennek következtében a folyópályán alkalmazott blokkok függőségét zavaróan vagy veszélyt okozóan megváltoztatnók. Mint különösen fontos körülményt azt emeljük ki, hogy ha a vonat által előidézett hálás valamely okból elmaradna is, ez ve szélyre okot nem adhat, mert bár a pályaőr a kiblokkozott vonalon levő (III) jelzőt az (m) blokkmező segélyével nem blokkozhatja ugyan, de ép úgy nem blokkozhatja ki az (S) állomáson levő (c) blokkmezőt sem, tehát a vonatot az (S) állomás (1) kijárati jelzője mindig födözi. Egészen analóg munkafolyamat megy végbe, mikor a vonatok (G) vagy (K) felől (8) felé haladnak. A nyugalmi állapotban a fővonalnak megfelelő menetirány, — a «(G) felől» jelzésű menetiránybeállító markolat — az (fl) mező útján blokkozva van. A menetirányt azonban ekkor még tetszés szerint lehet megválasztani, minthogy a (IV) és (V) jelzők közös, a nyugalmi állapotban ugyancsak blokkozott (dl) blokkmezejét a folyópályán alkalmazott blokkok befolyásolása nélkül blokkozni lehet, míg a (13 14) kontaktust a (J5) sínkontaktus fölött elhaladó vonat az (1) mező kiblokkozásával meg nem szakítja, mert eddig csak a (D3, 11, 12, 13, 14, 15, dl) stb. áramkör van zárva,