24444. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőz kondenzálására

— 3 — utóbb jelzett módon történik. A gőzturbina, I elektromotor vagy más gép által forgatott | (a) tengelyre a (b) futókerék van fölékelve, | melyet a (c) vezetőkerék vesz körül. A víz a (d) csövön és az (e) téren át áramlik a futókerékhez, melynek csatornáiba az (f) csatornán át központosán folyik be. A gőzt fölülről, a (g) csőcsonkon át vezetjük be, a a két (h i) csövön át jön a futókerékhez és a futókerék és vezetőkerék között levő hézagnál találkozik a vízzel. A (c) vezetőkereket körülfogó, gyűrűalakú (k) tér az (1) csatornával közlekedik, melyben az (a) tengelyre ékelt (m) ventilátor forog. A ventilátor a vezetőkerék csatornáit vezető lapátkoszorút finoman eloszlott állapotban elhagyó vízen erélyes légáramot szivat át és azt lehűti. A vizet a kondenzátor alatt levő tartályban újra összegyüjthetjük és innen a (d) csövön át ismét visszavezethetjük a futókerékhez. Evvel a berendezés természetesen arra is használható, hogy valamely fölszinkondenzátorból a csapadékvizet, gőzt és levegőt eltávolítsuk. Ha a futókereket, mely a hűtővizet stb.-it mozgásba hozza, közvetlenül ama gép tengelyére ékeljük, melyhez a kondenzátorberendezés tartozik, akkor 100% os mechanikus hatásfokot érhetünk el. Különösen alkalmas a kondenzátorbereudezés gőzturbinákhoz, mert ebben az esetben a futókerekeket a turbinához tetszőleges közel ékelhetjük föl a tengelyen és a turbinaburkolat belsejében. Ekkor a nagy hatásfokon kívül még az a nagy előny is föllép, hogy külön kondenzátorburkolat és így ama segédgépelemek is, melyek az erőgéptől elkülönített kondenzátornál szükségesek, ebben az esetben fölöslegesekké válnak, mi a berendezést igen egyszerűvé és olcsóvá teszi. Tekintetbe jön még továbbá az a körülmény is, hogy itt az oly berendezésektől, melyeknél a gép a kondenzátortól el van különítve, eltérően a gőznek az erőgéptől a kondenzátorig csak rendkívül rövid utat kell megtennie. Ily gőzturbinánál alkalmazott kondenzátor berendezés a csatolt rajz 3. és 4. ábráján függélyes metszetben és oldalnézetben van ábrázolva. A turbina aránylag nagy átmérőjű (A) futókereke a zárt (C) szekrény belsejében a (B) tengelyre van fölékelve. A futókereket közvetlenül a (D) gőzbevezető csatorna veszi körül, melyből a gőz (DU fúvószájakon át a turbina futókerekéhez jut. A turbina futókereke a Pelton-féle lapátokhoz hasonló kettős lapátokkal ellátott kerék gyanánt van kiképezve, melyekhez a gőz a kerék közép-sikjában áramlik és melyeket, miután azok mentén végig áramlott, két oldalt hagy el. A (B) tengelyre a turbina futókerekének két oldalán egy-egy (E) futókerék van fölékelve. Ezt a két futókereket a helytálló (F) vezetőkerekek veszik körül. Mindegyik futókerék a helytálló vezetőkerékkel együtt a föntebb leírt módon egyegy kondenzátort képez, amennyiben a két futókerékhez ennek középpontján hozzávezetett hűtővizet az illető futókerék az ezt körülvevő (P) vezetőkerékbe hajtja, melyen a víz egyes, egymástól gőz által elválasztott vízdugattyúk alakjában áramlik át. Az (A) kereket elhagyó gőz közvetlenül a (C) szekrény belsejében juthat az (E) futókerekek és (P) vezetőkerekek között levő hézagokba, minthogy a gőz főleg ama helyeken fog a hűtővízhez jutni, melyeken a víz a futókerekekből a helytálló vezetőkerekekbe áramlik át és eme vezetőkerekek csatornáiban az egyes vízdugattyúk között kondenzálódni fog. A (B) tengely (G) csapágyai, mint azt a 3. ábrából láthatjuk, üreges (H) szekrényekkel vaunak ellátva. A víz a jelzett üreges szekrényeken át áramlik a kondenzátor turbinák (E) futókerekeihez. A víz, mely a (H) szekrényekbe az (I) csöveken át jut. be, míg a szekrényeken átfolyik, a (G) csapágyakat hűti, végül a -szekrényeket a (B) tengely körül kiképezett (Hl) gyűrűs nyílásokon hagyja el, hogy azután a (B) tengely mentén az (E) türbina lapátjai közé jusson. A gőz már az alatt is érintkezik a vízzel és ennek következtében részben máinkkor is kondenzálódik, mikor a hűtővíz a ! (H) szekrényből a futókerekekhez jut. Ezen-