24350. lajstromszámú szabadalom • Kötélfogó szerkezet függővasutak járműveihez

- 4 kiviteli módozatát ábrázolja, melynél az (54) vontatókötélre ható függélyes nyomást ai jármű súlya a vízszintes nyomást a (20) test tolóhatása idézi elő. Ebből a czélból a (28, 29) befogópofák, melyeket elkopásuk után új pofákkal lehet helyettesíteni, a 12. ábrán keresztmetszetben látható alak szerint vannak kiképezve. A 10. és 11. ábra a kötélbefogó szerkezetet zárt, illetőleg nyitott állásban ábrázolja. A (30) csavarház, mely nagyobb méretben á 26. és 27. ábrán látható, arra szolgál. hogy a kötélbefogó pofákat különböző átmérőjű köteleknek megfelelően állítsuk be, a mennyiben azt többé-kevésbbé csavarjuk föl az (5) fölfüggesztő csapra és egy (31) állítócsavar és lágy fémből készült csavarmenetes (32) nyomódarab segélyével rögzítjük. Ha az (54) kötelet csak függélyes irányban ható nyomással akarjuk befogni, a 17. és 18. ábra szerint oly alakban képezzük ki a befogó szerkezetet, hogy az (5) fölfüggesztőcsapon egy (35) orral ellátott, gyűrű alakú (33) testet alkalmazunk (19. ábra), míg a fölső befogópofát képező (34) test (18. ábra) lazán függ a csapon. Ha a járműveknek eme különösen hegyi pályákon alkalmazható kiviteli módozatának 1 : 6-nál nagyobb emelkedést kell legyőznie, a (35) orr a (36) süveg alá nyúlik, melynek csúsztatófölülete az (5) fölfüggesztő csapra exczentrikus, úgy hogy a (35) orr és evvel az (5) fölfüggesztő csap és a (34) test lefelé kénytelen mozogni, tehát az (54) vontató kötelet a pályaszakasz emelkedésének megfelelően többé-kevésbbé szorosan befogja. A 21. ábra a kerékművön alkalmazandó két (37) vezetőgörgő egyikét ábrázolja (17. ábra), mely meggátolja, hogy a vontató kötél a befogó pofákon vagy a (2) bádogon súrlódjék és egyúttal a vontató kötélnek a befogó pofába fekvését is biztosítja. Eme (37) görgők csupán csak az 1 -3. ábrán átható kiviteli módozatnál fekszenek az (54) vontató kötél fölött, minden más kiviteli módozatnál a vontató kötél alatt vannak elhelyezve. Ha a kötélbefogó szerkezetet nem alkalmazhatjuk a kerékszerkezet mellett, hanem a kerékszerkezet alatt kell azt elrendezni, a 22—28. ábrán látható berendezéshez kell folyamodnunk. A 22. ábra egy a kötélbefogó szerkezettel ily módon összekötött kerékszerkezet oldalnézete, a 23. ábra részletrajz, a 24. ábra a 22. ábrán látható részek egy nézete, melynek képsíkja a 22. ábra képsíkjára merőleges, a 25. ábra kisebb méretben rajzolt általános elrendezési rajz, a 26—28. ábra részletrajz. Az alsó (16) befogó pofa itt a (2) bádoggal szögecsek segélyével összekötött két (38) lapos vas segélyével vau összekapcsolva. A föntebb leírt négy testet a (39) sín helyettesíti, mely az (5) fölfüggesztő csapot és a fölső (17) pofát, valamint a jármű (6) fölfüggesztését emeli, amint a (40) görgő a (47) sín lejtős részén fölfelé fut. A leírt hullámos fölületű (20) test ennél a kiviteli módozatnál a fölfüggesztő rúdon van alkalmazva, melynek fölső része megfelelően van kiképezve. A két (41, 42) test a (39) sínt alul, a (43) híd fölül vezeti, a (44) süveg (24. ábra) meggátolja, hogy leeső idegen tárgyak a hullámalakú csúszó fölületek közé essenek. Az ebben az esetben a (3) csapot helyettesítő (45') test (45) toldata (22. és 24. ábra) meggátolja a jármű kisiklását, mikor azt be-, illetve kikapcsoljuk. A lejtős sík, melyre a (40) görgő fölfut (9. ábra), legczélszerűbben a (46) T-vas és az egyenlő szárú (47) szögvas egyesítésével létesíthető, mely két vas közé a (48) ék van betolva. Hogy a görbülő pályaszakaszokon a mozgó járművek biztosan legyenek vezetve, a (46) T-vas két oldalán (9—11. ábra) kis (49) görgők vannak alkalmazva, melyek tengelyei a (4) testbe vannak becsavarva. A 4. és 5. ábrán látható kiviteli módozatnál ezeket a (49) görgőket nagyobb (64) görgők helyettesítik, melyek a (4) test csavarjának megnyújtására vannak szerelve és akkor, mikor a jármű görbületekben mo-