24316. lajstromszámú szabadalom • Újítások betűöntő és szedőgépeken

— 6 -r.ik fölerősítve; egy (56) szorító hüvely, az (57) karimás hüvely és végül az (58) rúgó. Az (56) hüvelyen egy (59) gyűrű foglal helyet, eme gyűrű és a fej között a (60) rúgó van befogva. Az (57) hüvely és az (59) gyűrű közé a (61) emelő villás vége fogódzik, mely emelőt a főtengely alkalmas exczentere működteti. A (61) emelő szélessége valamivel kisebb, mint a hüvely és gyűrű egymástól való távolsága, mint az a 14. ábrán látható. A (61) emelő első sorban a formabordát húzza vissza, míg az a formában elfoglalt helyzetét meghatározó ütközőt nem éri, miközben a (60) rúgó közvetítésével hat; azután az emelő eléggé közeledik a formához, hogy a (60) rugóra ható nyomás megszűnjék, a nélkül azonban, hogy az (57) hüvellyel érintkezésbe jutna, azután egy pillanatig megáll, mialatt a beállító berendezés a kellő helyzetbe jut és végül ismét előre mozog, hogy a kész betűt kidobja a formából, mialatt az (57) hüvely és (58) rúgó közvetítésével hat. Ezután megkezdi az emelő visszafelé mozgását, hogy a formabordát a formába kissé behúzza és végül az emelő ismét előre mozog, hogy a formaborda a nyomás alól fölszabaduljon és a beállítószerkezetek eltolódjanak. Evvel egy munkafolyamat be van fejezve. A formaborda beállító berendezése (9., 10., 11., 13., 14., 16., 18., 24. és 25. ábra) a (62) ütközőszánból, a (63) normalékból, a (64 65) ellenékekből, a (66 67) arányosító ékekből áll. Az ütközőszán egy a formaborda pályájába nyúló beállító csavart visel, melyre a formabordát a (61) emelő a leírt módon rászorítja, továbbá egy forgatható (68) ellendarabot is visel (14., 24. és 25. ábra). A normálék hosszanti irányban eltolódhatik, miközben egyik oldalával a (68) ellendarabra fekszik, (69) fejjel és (70) fogakkal van ellátva, melyekbe a (71) zárócsap (11., 13. és 15. ábra) fogódzik, hogy a normáléket minden tetszőleges helyzetben elreteszelje. A (71) zárócsapot ugyanaz a (16) emelő működteti, mely a finom beállítást végző dugatytyút és az anyabetűkeretet emeli és sülyeszti (2., 5., 7., 10. és 11. ábra). A normálék mellett egymás fölött a két (64 65) ellenék van elhelyezve, mely a normálékkel és az arányosítóékkel együtt a formabeállítást a később leírandó módon végezi. Az alsó (65) ellenék (14. ábra) a normálék és az állvány egy fix ellendarabja közé nyúlik, a fölső (64) ellenék ellenben a normálék és a (66 67) arányosító ékek között fekszik, melyek egymás mellett, ugyanabban a vízszintes síkban vannak elhelyezve és a normálék fejéhez hasonló fejjel ellátva. A (66) arányosító ék hajlásszöge akkora, hogy ha azt egy lépéssel eltolják, a formaborda egy meghatározott hosszúsággal, pl. 1.83 mm.-rel tolódjék el, a második (67) arányosító ék hajlásszöge ellenben akkora, hogy ha azt egész hosszának megfelelő hosszúsággal toljuk el, épen akkora elmozdulást végezzen, mintha az első (66) arányosító éket egy lépéssel toljuk el, minek következtében a sorokat rendkívül pontosan arányosíthatjuk. A normálék a választott betűnemnek megfelelően egyenletes lejtővel (24., 25. ábra), vagy lépcsősen (20. ábra) képezhető ki. Az első esetben a betűtörzsök vastagságának az egyes szomszédos oszlopoknál teljesen egyenletesen kell változnia, a második esetben ellenben a változás tetszőlegesen történhetik és a normálék csúsztató fölülete oly módon van lépcsőkre osztva, hogy ezek az oszlopokban lévő anyabetűkhöz tartozó betűtörzs-vastagságoknak feleljenek meg. Hogy már most ily normáléket könnyen lehessen eltolni, a nélkül, hogy azt lépcsőfokok föltartóztathatnák, az ellendarabhoz egy rúgókra támaszkodó (72) sín van szerelve, (20. ábra), mely az ék egy hosszanti hornyában fut és az ék lépcsős fölületét beállítása közben az ellendarabtól távoltartja. A (63) normálék (69) feje az anyabetűkeretet beállító szerkezet (44) pofáinak (73) szárnyai közül kiáll és ennek következtében a normálék mindig ama oszlopnak megfelelően áll be, melyben a leön-i tendő anyabetű fekszik. Ennek következté! ben a formaborda beállítása és egyúttal