24316. lajstromszámú szabadalom • Újítások betűöntő és szedőgépeken

- 7 -az öntendŐ betűtestnek megállapítása min­den oly betűnél, melynek szélességét a sor kizárása czéljából megváltoztatni nem kell, ama oszlopnak megfelelően történik, mely­ben az illető anyabetű fekszik. A sor egyes betűi betűtestének szélességét a sor pon­tos arányosítása czéljából a (66 67) ará­nyosító ékek változtatják meg, melyek fö­lül az állványra lazán fölfekszenek. Eme ékek csapjai ama sík alatt fekszenek, mely­ben a (44) pofák (73) szárnyai mozognak. Eme ékek mindegyike az alsó oldalán fo­gakkal vagy hornyokkal van ellátva, me­lyekbe egy fix (74) zárócsap fogódzik, hogy az ékeket elreteszelje (7., 9., 10., 11., 12., 13., 24., 25., 28. ábra). Hogy eme (66 67) ékek egyikét betolhas­suk, azt föl kell emelni, úgy hogy csapja a (73) szárnyak pályájába jut és az ék is kikapcsolódik a (74) zárócsapból. Ezután az éket valamely, a fölemelt (20) csap ál­tal meghatározott helyzetbe lehet vinni és abban rögzíteni. Ebből a czélból és hogy a beállítás megtörténésének szükséges volta jelezhető legyen, mindegyik (66 67) ék egy az állványon csuklósan megerősített (75) emelő párhuzamos karjai között lazán van elhelyezve. Eme (75) emelők mindegyikén egy-egy (76) kapcsolódarab van csuklósan megerősítve, melynek egy hasítékon át a (16) emelő lépcsőzetesen alakított része fölé nyúló és ez utóbbi fölött a (78) ki­vastagodással ellátott (77) rudat viseli. A (77) rudat egy rúgó a hasíték egyik végén, a (16) emelőnek mélyebben fekvő része fölött törekszik tartani, úgy hogy ez az utóbbi föl- és lefelé mozoghat a nélkül, hogy a (75) emelőt is működésnek indítaná. A (79) szögemelő, melynek egyik karja a (76) csatlakozó darabra fekszik, míg a má­sik egy (80) dugattyúra támaszkodik, ak­kor, mikor a dugattyút az alája vezetett nyomóközeg fölemeli, a (77) rudat akként tolja el, hogy (78) ki vastagodása a (16) emelőnek magasabban fekvő része fölé ke­rüljön. Ha ez az emelő most mozog fölfelé, a megfelelő (75) emelő a (66) vagy (67) arányosító éket fölemeli és beállítás czél­jából a (44) pofákkal kapcsolatba hozza. Az ékeknek a beállítás czéljából történő kiválasztását a (80) dugattyúk végezik, melyek mindegyike egy-egy éket működ­tet; azonnal a beállítás megtörténte után ! pedig a (77) rúd a (16) emelő hatásköré­| bői eltávozik. Ily módon az egyik vagy j mindkét (66 67) arányosító ék bármely | helyzetéből közvetlenül a következőbe vi­| hető át. Az arányosító ékeket igen természete-I sen előbb kell beállítani, mielőtt az illető ! sor első betűjét öntöttük volna és a beál­lított helyzetben kell maradniok a sor ön­tésének egész ideje alatt. Azonban az ará­nyosító ékek csupán csak akkor működnek, mikor arányosítót öntünk, különben csak a normálékek hatnak. A (64 65) ellenékek ékalakja miatt a (63) normálék annak következtében, hogy az el­lenékeket visszahúzzuk és keskenyebb vége a (62) ütköző alá fekszik, az ütköző szán beállítására többé hatást nem gyakorol és l hogy a normáléket akár önmagában, akár I az arányosító ékekkel kapcsolatban hatha-I tóssá tehessük, az ellenékek egyikét el kell i tolni, úgy hogy szélesebb része a normál­ék és ennek ellendarabja közé kerüljön, még pedig a (65) ellenéket kell eltolni, ha csak a normáléket és a (64) ellenéket, ha a normáléket és az arányosító éket akarjuk a működési helyzetbe hozni. Eze­ket a mozgásokat a következő módon lé­tesítjük. Mindegyik (64 65) ellenék egy (81) rúd egyik végével van összekapcsolva (9., 11., 12., 13., 24. és 25. ábra). Ezek a rudak egymás fölött fekszenek és egy (83) rögzítőrúd (82) vezetékén mennek át. A (81) rúd mindegyikében egy (84) rovátka van alkalmazva, mely a (83) rögzítőrúd fu­ratába fekszik, ha az ellenékek vissza van­nak húzva, úgy hogy ha a rögzítőrúd le van nyomva, az a fölső (81) rúdba fogód­zik és így a (64) ellenék eltolódását meg­akadályozza, míg ha a rögzítőrudat föl­emeljük, az alsó (81) rúdba fogódzik és így a (65) ellenék eltolódását gátolja meg. Ily módcn az egyik vagy másik ellenéket mű­ködésen kívül helyezhetjük, míg a másik szabadon marad. Rendesen a fölső (81)

Next

/
Thumbnails
Contents