24303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörgyári, magas hőmérsékletnél erjesztő alsó élesztő előállítására és alkalmazására

hőmérsékletnél életképessé akarunk tenni, előnyös először is abból ismert eljárásokkal tiszta kultúrát készíteni. Ha valamely élesztő, mely bizonyos sörfajtát jellemez, több fajból áll, akkor mindegyik fajból külön készítünk kulturát, mindegyiket külön kezeljük a leírandó eljárás szerint és csak akkor keverjük azokat össze, mikor a sörgyárban fölhasználjuk. Ha az élesztő tiszta kulturája bármilyen laboratóriumi tápláló közegben elkészült, akkor ezen kultúrákban a tápfolyadék egy részét akképen helyettesítjük egymásután ugyanazon folyadék ugyanolyan mennyiségével, melyhez borkősavat, czitromsavat, tejsavat, vagy általában bármilyen más organikus savat adtunk, hogy elegendő számú helyettesítés után az élesztő tenyésztésére olyan savtartalmú tápfolyadékot kapjunk, mely aequivalens 7 gr. borkősavval egy literben. Ezeket a tenyésztéseket előnyösen valamivel magasabb hőmérsékletnél végezzük, mint a melynél a sört erjeszteni akarjuk. Ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha az élesztő egy kis részét kivesszük, azt olyan folyadékba tesszük, melybe kevés organikus savat, például literenként 1 gr. borkősavat adtunk és azután, ha a fennentum szaporodása ezen folyadékban megkezdődött vagy befejeződött, az élesztőből egy keveset lehúzunk és azt olyan folyadékba adjuk, mely valamivel több savat, pl. literenként 2 gr. borkősavat tartalmaz és így tovább mindaddig, míg végre az élesztőt normálisan tenyésztjük olyan folyadékban, mely a savat a fönt megadott arányban tartalmazza, mi mellett az előbb jelzett hőmérsékletnél dolgozunk. Megjegyzendő, hogy az élesztő készítésének most említett bármelyik módjánál valamivel kisebb vagy nagyobb savtartalom is alkalmazható, sőt lehet menni 10 gr. borkősavig literenként, anélkül, hogy az eljárás észrevehetően befolyásoltatnék. Az élesztő alkalmazásánák módja a következő : Az így készített élesztőt ugyanilyen savtartalmú tápfolyadékban tenyésztjük és ha azt szállítani kell, az vagy teljes erjedésben lehet ugyanilyen összetételű tápfolyadékban, vagy pedig az erjedés már be lehet fejezve, mi mellett a tápláló közegről vagy el van, vagy nincs elválasztva. A sörgyárban az élesztőt, tiszta élesztőt termelő készülékben kell tenyészteni és pedig előnyösen olyan folytonos működésű berendezésben, a milyent alább ismertetünk. Ezen berendezés akészülékek két sorzatából áll és pedig a levegő tisztítására és az erjesztő anyag tenyésztésére szolgáló készülékekből. A mellékelt rajz a berendezést sematikusan tünteti föl. Az első sorozat áll 1. a vízszintes vagy függélyes (A) légszivattyúból, mely a levegőt (a)-nál szívja be ; 2. a (B) levegő szűrőből, mely belül a gyapottal fölszerelt (b) akadályokkal van ellátva, míg a két vége (bl) csapokkal van fölszerelve, melyek egyidejűleg tisztító- és próbacsap gyanánt szolgálnak. 3. a (C) mosókészűlékből, melyben a levegő valamely antiszeptikus folyadékon bugyborékol keresztül, melyben kavicsok vannak elmerítve a buborékok megtörésére, hogy a levegőből még tökéletesebben eltávolíttassanak azon csirák, melyek esetleg a szaliczilsavaá gyapoton való szűrésnél visszamaradhattak, mellyel a (b) akadályok el vannak látva. A mosókészűlék (c) csövén elrendezett (cl) szelep megakadályozza,hogy az antiszeptikus folyadék bejuthasson a szűrőbe. Végre a megmosott levegő kibocsátására szolgáló csövön a kétfuratú (c2) csap van elrendezve, melyen át tisztítás és sterilizálás czéljából gőzt vezethetünk ezen készülékek levegő csővezetékébe a nélkül, hogy a gőz a mosóedény folyadékában kondenzálódhatnék. A második készüléksorozat legalább két, egyenként kéthektoliteres (D Dl) tartályból áll az állandó élesztőtenyészetek számára. Mindegyik tartály el van látva a (d) gőz-és levegőbevezetővel, mely (dl) csap révén az (X) gővezetékkel és (Y) levegővezetékkel áll összeköttetésben és melyen át gőzt vagy levegőt vezethetünk a tartályba. Mindeg3r

ik tartály födelén csappal ellátott (d2) elvezető cső van elrendezve, a gőz, a