24202. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés mindenféle fűtési czélra

fűtők és oly berendezések alkalmazása által, a melyek a füstölést megakadályozzák és a léghuzamot szükség szerint szabályozzák, némileg kisebbíthetők. Az ily berendezések azonban csak szükséges segélyeszközök lehetnek, behatóbb jelentőségük azonban nincs és jó fűtők csak nehezen kaphatók. Egy észszerűen dolgozó ipari czélokra szolgáló fűtőtelepnek, a mely természetes állapotban lévő széntüzelésre szolgál, a következő igényeknek kell eleget tennie. 1. Kivitelében egyszerű, kezelése könnyű legyen ós ne támasszon nagyobb igényeket a fűtő inteligencziája, ébersége és szorgalma iránt. 2. A tűztérben lévő hőfok lehetőleg egyenletes legyen. 3. A rostélynák e czélból tehát mindig egyenletesen kell borítva lennie, a minek önműködőlég kell történnie és a legmagasabb fűtési hatásfok elérésének czéljából az összes, a tüzelő anyaghoz hozzá vezetett levegőnek el kell égnie. 4. A tűznek a salaktól való megtisztítása, minden nehézség nélkül kell megtörténni. 5. A gázokban gazdag szén elégésének, füst és korom nélkülinek kell történnie. Egy mindezen követelményeknek megfelelő tüzelés látható a mellékelt rajzon, példaképen egy vízcsöves kazánnal alkalmazva és pedig: az 1. ábra a tüzelő berendezés hosszmetszetét mutatja; a 2. ábra pedig részben annak vízszintes keresztmetszetét. A szén a (b) födővel elfödhető (a) szekrénybe dobatik, melyből a (c) gázosító térbe esik, hogy innen az elégés megkezdése után idővel a (d) rostélyra esve, ezen szétterüljön. Az (e) tűztél* és a (c) gázosító tér között a legjobb chamotteból készült gázosítókő (f) van elhelyezve, a mely a (d) ferde rostélytól fölszálló fűtő gázoktól áttüzesedve, ezen állapotában a gáztérben lévő és a kőnek támaszkodó szenet elgázosítja. Ezen műveletet a (d) ferde rostélyon fekvő izzásban lévő szén nagyban előmozdítja. A gázosító tér elől egy (g) állórostély által határoltatok, a melyen át az égéshez szükséges levegő akadálytalanul behatolhat. A (d) ferde rostély egy kereten fekszik, a mely a két oldalsó tűzfal között alul egy tengely körül elforoghat pl. fölül két lánczou függ. A lánczok görgőkön fekszenek, a melyek egy kézi hajtásra berendezett csigamű által forgatható tengelyre vannak erősítve. A rostélynák ily módon változtatható helyzetei által lehetségessé válik a rostélynák olyan hajlást adni, a milyent a szénfajok épen megkívánnak, a mi által tehát a szén az elégésnek megfelelően önműködően és szabályszerűen hull utána, úgy hogy a rostélyon szabad tér nem marad, a melyen keresztül levegőtúlmány léphetne be. Az üzemmegszakításnál, illetve a tüzelés megszüntetésénél, a mikor is a szénszekrénynek és az elgázoló térnek üresnek kell lenni, a rostélyt a szén leégésének megfelelően lassan fölemeljük, hogy ez által a levegő a szénrétegen keresztül menjen és ne közvetlenül az (f) kő és a (d) rostély között jusson a tűztérbe. A (d) rostély emelésénél a fönt egy csapon függő függélyes (g) rostély, miután rögzítő szerkezetét oldottuk, előre elforog, hogy előbbinek helyet engedjen, míg a (d) rostély süllyesztésénél a (g) rostély függélyes helyét önműködően ismét elfoglalja. Ha most a tüzelést valamely ok miatt rögtön be kell szüntetni, akkor egy az (i) fogaskerék és fogasrúd segélyével mozgatott, gereblyeszerű (k) készülék nyomatik a szén közé, hogy ezt föntartsa, a (d) rostély legmélyebb helyzetébe eresztetik, hogy a parázstömeg a hamutartályba, illetve egy könnyen beakasztható bádoghidon át a kövezetre hozható legyen. Élőiről a tűzhely egy vas - előépítmény által van határolva, melynek elülső falát egy kétszárnyú jól záró ajtó képezi. A (d) rostély Iizemközben úgy van beállítva, hogy lent ca. 20 cmnyi, fönt cji. 30 cmnyi magasságú szénréteggel van elfödve. Ezen mindig önmagát utánállító égő réteg, mely legalább is kétszer oly vastag, mint az eddigi sík és ferde rostélyoknál szokás volt, lehetségessé teszi a rostélynák legalább is