23874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg termelésére folytonos üzemű abszorbeáló hűtőgéppel

2 -töltött nyilt edények, — pl. víz a légkörben — huzamosabb időn át állhatnak egymás mellett a nélkül, hogy hőmérsékletük igen gyorsan változna, vagy hogy gyors elgőzöl -gés volna észlelhető. Az elgőzölgés ekkor is végbe megy, de aránylag lassan, a mennyiben a gőzök a levegővel diffúzió útján elegyednek. Ennélfogva nem okvetlenül szükséges, hogy a folyadékokat elzárható edényekben helyezzük el. A levegőn álló 0» C. + 20° C. 90° C. és 100° C. vízzel megtöltött nyilt edényekben pl. a víz gőzfeszélye a különböző hőmérsékletnek megfelelőleg 4-6 mm. 17 mm. 525 mm. és 760 mm. higany oszlop lesz. A vízszinek fölött gőzlevegő elegyek vannak. melyek a melegebb víz fölött gőzdúsabbak, mint a hidegebb víz fölött. Ilyen körülmények között a gőzdúsabb elegy lassanként a gőzszegényebb elegybe megy át, mi mellett a gőz lassan a kisebb gőzfeszültségü helyekre diffundál. A 100° C. víz fölött a forrás következtében esalc gőz van. Az össznyomás, mely az összes edények fölött uralkodik, 760 mm. higanyoszlopnak felel meg. A mit az előzőkben a vízről és levegőről mondottunk, az minden folyadékra és gázra vagy gőzre érvényes, azonban könynyen álló, magas gőzfeszültségű folyadékoknál a levegő nyomásának, mely nyomá sig a készülékbe levegőt kell szivattyúzni, igen nagynak kell lennie; így pl. ammóniáknál 8—12 atmoszféra; Ezen megfigyelések, jelen találmányra alkalmazva, azon eredményre vezetnek, hogy a készülék minden terében, a különböző hőmérsékletek ellenére is, egy és ugyanazon nyomás uralkodik; ezen nyomás a Dalton-féle törvény értelmében a jelen lévő gázok és gőzök feszültségeiből tevődik össze. Az elgőzölögtető folyadékának gőzei diffúzió útján a keverékgázzal elegyednek és azon át a magasabb feszültségű helyekről az alacsonyabb feszültségű helyekre diffundálnak. Csupán a főzőből a kondenzátor felé terjednek a gőzök áramló mozgással, a menynyiben itt a forrási pontnak megfelelő feszéllyel bírnak és ennek következtében a hozzá kevert gázt kiszorítják. Minthogy valamely gázrétegen az időegység alatt átdiffundáló gőzmennyiség annál nagyobb a folyadék elgőzölési fölülete, illetve minél nagyobb a gázréteg keresztmetszete és minél vékonyabb a gázréteg, ennélfogva az elgőzölgőben és abszorbeálóban az elgőzölgő és abszorbeáló fölületek nagynak és egymástól való távolságuk kicsinynek választandó. Ezzel szemben a koudenzátor és az elelgőzölögtető összekötőcsöve hosszúra és szűkre készítendő, hogy lehetőleg csekély mennyiségű gőz diffundáljon át a kondenzátorból az elgőzölögtetőbe. Minthogy az abszorbeáló folyadék mindenütt ugyanazon nyomás alatt áll, keringése igen csekély munkamennyiséget igényel. Ennélfogva nem szükséges, hogy a különböző gőzfeszélyek legyőzésére, illetve fojtására nyomószivattyúkat, fojtó szelepeket és más eféléket alkalmazzunk, a menynyiben a készülékben a hozzákevert gáz maga mint önműködő szabályozó működik. Ezen elméleti megfontolásnál azon körülményt, hogy a készülékben a nyomás kiegyenlődése megközelítő, a mennyiben kisebb nyomás különbségek előfordulhatnak, hogy a gőzök és a folyadék mozgásánál föllépő súrlódási ellenállásokat és más eféléket legyőzhessék. Azon nyomás, mellyel a hozzákevert gáznak a készülékben bírnia kell, tág határok között változtatható. Ezen nyomás az elgőzölögtető folyadéknak gőzfeszültségéhez alkalmazkodik és általában annál nagyobb, minél nagyobb az elgőzölögtető folyadékának gőzfeszültsége. Azon esetben, ha kénéthert alkalmazunk, az elgőzölögtető folyadéka gyanánt az össznyomás a készülékben czélszerűen 1 atmoszféránál (abszolút) nem nagyobb, de 8—12 atmoszférának kell lennie ammóniák alkalmazása esetén. Általában a hozzákevert gáz nyomását nagyobbra választjuk, mint a milyen a kondenzátorban elvárható és az elgőzölögtető