23874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg termelésére folytonos üzemű abszorbeáló hűtőgéppel

folyadékának a hűtővíz hőmérséklete által meghatározott legnagyobb gőzfesziiltsége. Ha az említett nyomás alacsonyabb ezen gőzfeszültségnél, akkor a szokásos abszorbeálógépeknél használatos szabályozó szelepek, nyomószivattyúk és más efélék ismét alkalmazásba kell hogy jöjjenek. Ezen új eljárás szerint az elgőzölögtető folyadéka gyanánt minden ismeretes folyadék, mint pl. ammóniák, chlormethyl, a methyléther chlorethyl, ethiléter, szénkéneg petroleuméther, stb. alkalmazhatók megfelelő abszorbeáló folyadékok kíséretében. A gép konstrukcziója szempontjából akkor alakulnak legkedvezőbben a viszonyok, ha olyan folyadékokat alkalmazunk az elgőzölögtetőben, melyeknek forráspontja 4- 10* C. és -f- 50° C. között fekszik, mint pl. a szénéther, melynek forráspontja 35° C.-nál van Ebben az esetben a nyomás a készülékben körülbelül egy atmoszférát (abszolút) tehet ki. Tehát a légkör nyomásával körülbelül egyenlő, mely körülmény folytán a készülék igen csekély falvastagsággal készíthető. Ezen eljárás foganatosítására szolgáló készülékek sokféleképen szerkeszthetők; a következőkben példaként három kiviteli alakot mutatunk bé. Az 1. ábra egy szerkezeti alakot sematikusan tüntet fel. Az (a) elgőzölögtető (refrigerator) a (b) elgőzölgő folyadékot tartalmazza ; (c) fenekének alsó fölülete (d) likacsos anyaggal van burkolva, mely az (e) nyíláson átvezetve, a gőzölögtető (b) folyadékába merül. A (d) likacsos anyag magába szivja a (b) folyadékot, a mely ily módon nagy fölületen oszlik el. A (d) burkolathoz közel van az abszorbeáló (g) folyadék, a mely az (f) abszorbeáló térben van elhelyezve. Az (a) elgőzölögtetőben lévő (h) csöveken át sósvíz és az (f) abszorbeáló térben lévő (i) csöveken át hűtővíz folyik. Az elgőzölögtető (b) folyadéka elgőzölög és a nyilak irányában az (a) elgőzölögtetőt és az (f) abszorbeálót megtöltő gázon át diffundálva a (g) abszorbeáló folyadék által elnyeletik. Az abszorbeáló folyadék a nyilak irányában az (f) abszorbeálón át folyik és az elgőzölögtető (b) folyadékának gőzei által telíttetik, mire a (k) csövön keresztül az (1) főzőbe ömlik, a hol az elgőzölögtető folyadékát hevítés útján kihajtjuk. Az abszorbeálásra újból alkalmas folyadék a vízzel hűtött (m) csövön át az (f) abszorbeáló térbe folyik vissza. Jelen szerkezetnél a keringést az által érjük el, hogy az (1) főzőben (x) hőforrás által hevített és forrásban lévő folyadéknak fajsúlya kisebb, mint (f)-ben. minek következtében (l)-ben a folyadék magasabban áll, mint (f)-ben, és (m) csövön át folytonosan (f)-be folyik le. Az (1) főzőben kihajtott gőzök az (n) csövön át az (o) kondenzátorba jutnak, itt a hűtővíz hatása alatt cseppfolyóssá válnak és a (p) csövön az (a) elgőzölögtetőbe jutnak, mire azután a körfolyam újból kezdődik. Egy más kiviteli alak példája gyanánt szolgál a 2. ábra. Ebben (a) az elgőzölögtető, melynek (d) feneke likacsos lemezekből zeg-zugosan van összeállítva. Az így keletkezett hézagokban kerek (q) tárcsák vannak, melyek, a forgó (r) tengelyre vannak ékelve és alsó részükkel a (g) abszorbeáló folyadékba merülnek. Az elgőzölögtető (b) folyadékával telített likacsos (d) fenékből a gőzök a (g) abszorbeáló folyadékkal nedvesített (q) tárcsák felé diffundálnak, melyek forgásuk folytán mindig újabb és újabb abszorbeáló fölületet nyújtanak. A (g) abszorbeáló folyadék keringését (f)-ből a (k) csövön át (1) felé és (l)-ből ismét vissza (f)-be az(r) tengely meghosszabbításán lévő (s) csavarszárnyak idézik elő. Egyébként a gép működési módja és betűjelzése ugyanaz mint az 1. ábránál. A 3. ábra egy másik czélszerű alakot sematikus rajzban mutat be. Az (a) elgőzölögtető lényegileg a (h) csövekből áll, melyek czélszerűen valamely likacsos anyaggal vannak bevonva és a melyekben sósvíz kering. Az (o) kondenzátorból jövő elgőzölgő-folyadékot a (t) porlasztó osztja szét a csöve-