23626. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légnyomásos fék

— ÍŰ -n yoraás uralkodik, a (37) rúgó ellenben úgy van szabályozva, hogy a (31) szelepet már 5 kg.-nyi nyomás alatt nyitja, akkor a fékek meghúzása czéljából a fékvezetékben uralkodó nyomás csökkentése nem lesz ' elegendő arra, hogy a (31) szelepet zárja. Ennek a nyomáscsökkenésnek azonban az lesz a következménye, hogy a szelep viszszafelé mozog és a (20 és 21) furatokat összeköti úgy, hogy a levegő a (90, 91 és 92) csatornákból és a (43) dugattyú jobb oldaláról eltávozik és a szelep visszatér normális vagy a fékmegeresztő helyzetébe. Ha a nyomást tovább csökkentjük, akkor a fékek ennek daczára megeresztett állásban maradnak és pedig addig, míg a (31) szelep nyitva marad. A (31) szelep csak akkor zár, mikor a (37) rúgó a (34) kamrában uralkodó nyomást le tudja győzni. Ezen üzemzavarok elhárítására a 12—15 ábrákon látható berendezéseket alkalmazzuk. Az (5) tolattyún a (105) segédtolattyú van eltolhatóan elrendezve, melyben a (7) szelep van elrendezve. Ez a szelep a (106) csatornát nyitja, illetve zárja, mely viszont a fékező állásnál az (5) tolattyú (25) fúratával közlekedik. A (24) csatornán kiviil a . (107) csatorna is helyet foglal az (5) tolatytyún. Az (5)- tolattyú fölületéből két szúk (108) és (109) furat torkolik a (24) és (107) csatornákba. A (105) segédtolattyú, mint azt a 15. ábrán láthatjuk, egy (110) csatornával van ellátva, mely majdnem a tolattyú egész szélességén megy át, de a 15. ábrától eltérően szúkebb is lehet és a (108) és (109) furatokat zárja el. Ha a fékvezetékben a nyomást a fékek meghúzása czéljából csökkentjük, akkor a (4) dugattyúnak jobbra való legelső mozdulatánál a (7) szelep nyílik és a (4) dugatytyú további elmozdulásánál a (105) segédtolattyú úgy állíttatik be, hogy ennek (106) csatornája az (5) tolattyú (25) furatával közlekedik. A (105) segédtolattyú (110) csatornája az (5) tolattyú (108) és (109) furataitól jobb oldalt fekszik úgy, hogy mindkét furat el van zárva. Az (5) tolattyú a 13. ábrán látható helyzetet foglalja el, melynél a (107) kifúvató csatorna a (21) furattal közlekedik. Minthogy azonban a segédtolattyú (110) csatornája a (108) es (109) furatok jobb oldalán fekszik, a (21) furat és (20) nyílás között nem áll fönn összeköttetés. Ennek következtében a fékek meg vannak húzva, tekintet nélkül arra, hogy mekkora a fékvezetékben uralkodó nyomás. Ha a szelep fékező állását foglalja el, akkor a segédtartályokból nem áramolhatik a fékhengerekbe levegő, mielőtt a nyomás a (4) dugattyú bal oldalán annyira sülyedt, hogy a (4) dugattyú bal felé mozoghat és a (7) szelepet elzárhatja. A (4) dugattyú ezen mozgásának azonban a (105) segédtolattyú állását nem szabad befolyásolnia, miután a (25) furatot még mindig a (106) csatornával kell összeköttetésben tartani, míg a (21) furat a (20) nyílás felé el van zárva, hogy a fékek megereszkedését elkerüljük. A csővezetékben uralkodó nyomás további csökkentése azt idézi elő, hogy a segédtartályokból levegő áramlik a fékhengerekbe. A dngattyú ekkor a (11) furatoktól jobbfelől áll. (14. ábra). Ha most kívánjuk a segédtartályokat tölteni, akkor a nyomást a csővezetékben fokozzuk, miáltal a (4) dugattyú balra mozdul el. Egyidejűleg a (105) tolattyú is balfelé mozog, úgy, hogy a (110) csatorna a (108) és (109) furatokat, illetve a (20) és (21) furatokat egymással összeköti. A szelepek ezen beállítása által a levegő a (22) nyíláson, a (90, 91 és 92) csatornán át elillan, miáltal a fékek megereszkednek. Az utoljára leírt berendezésnél kizárólag a rendes üzemű fékezést ismertettük, a mikor a főtartályban uralkodó nyomás a csővezetékbe és a segédtartályokba vitetik át. Ha ezen nyomásnál gyorsan akarunk fékezni, akkor a nyomás a fékvezetékben és a (34) kamrában oly gyorsan fog csökkenni, hogy a (37) rúgó a (30) diafragmát balra mozgatja és a (31) szelepet zárja, még mielőtt a (16) kamrában lévő szelepnek ideje lett volna abba a helyzetbe jutni, melynél a (20) és (21) furatok egymással közlekednek. A 14. és 15. ábrák a 12. és 13. ábrákban föltüntetett mechanizmusnak egy másik ki-