23250. lajstromszámú szabadalom • Pénzbedobással működtetett autoszkopikus készülék
2 — föltesszük, hogy a berendezés a képek, melyüknek száma pl. negyvenet tesz ki. negyedrészének megtekintését egy pénzdarab bedobása után engedi meg. Minden kép egy (23) hátlaphoz támaszkodik, mely hátlapok rendes állapotukban a dobból, mellyel forgathatóan vannak összekötve, sugárirányban kiállanak. Mint föl van tüntetve, az összeköttetés (24-) csapok által van előállírva, melyek a dob (17) külső kerületének lyukaiban vannak ágyazva. Egyik oldalon ezen csapok a dobból kiállanak és irt mindegvik egy (25) emeltyűt képez, melyek oly módon vannak alakítva, hogy az egyiknek mellső vége a másiknak hátsó végére támaszkodik. Helyzetükben a (26) rúgok tartják, melyek a mellső végekre vannak erősítve. Ezen rugalmasság azonban a képtartók közti alkalmas berendezésekkel is elérhető, mintáz az I ábrában (2tia és 26b)-nél pontozott vonalakkal van megjelölve. A képeket minden képtartó mellső részén a fölső áthajlított (27) szélek és a két egymással szemben elhelyezett (28) tagok által képezett rágós kapcsok tartják. Ezen kapcsok drótrugókból állanak és a képtartó hátlapjain (29)-nél erősen oda vannak forrasztva, míg végeik a hátlapok mindkét oldala körül meg vannak hajlítva, hogy a (28) rágós kampókat képezzék, mint ezt a 4. ábra legjobban mutatja. Végeiknél való összeköttetésüknél fogva a rugós részek eléggé alkalmasak arra, hogy különféle hosszúságú képekhez alkalmazkodjanak, mint az a i. ábrában pontozva van megjelölve. A képtartók fölül árhaj 1 írott (27) széliéi bíró drót keretből is állhatnak és a (28) rúgótag helyett csak egy függélyesen rugós megfek vési fölii 1 ette 1 bírhatnak. A képek megtekintése ismert módon történik a (31) ellenzővel ellátott (15) sztereoskopikus üvegeken keresztül, melyek között (32) válaszfal van elrendezve. A képeket egymásután nyílirányban (1. ábra) forgatjuk a látókörben. Annak elérésére, hogy mindenkor csak egy kép legyen látható, a képeket az útjukban elrendezett (33) ütköző föltartja. Ennek következtében egy kép addig marad látható, míg a kép- ! tartó (27) külső széle a (33) ütközőn át nem haladt, mire a (26) rúgok hatása következtében a kép előre dobatik és fölveszi sugárirányú normális állását. A következő kép azután ugyanezen mozgást végzi. A képdob és (18) tengelyének határolt (ezen esetben 1/4) mozgatását a (34) fogasszegment és az ebbe belekapaszkodó (35) fogasszegment végzi, mely a (36)-nál lengő emeltyű egy részét képezi. Ezen (35) emeltyű (37) rugóval van összekötve, mely őt működés után a nyugalmi állapotba igyekszik visszahozni. (2. ábra). Az 5. ábra a hajtómechanizmust mutatja fölhúzott ¡illaporban a megfeszült (37) rúgóval. a hol a (35) fogasszegment a (34) fogasszegmentet a (18) tengely körül forgatja, és a képdob ezáltal működésbe hozatik. A (18) tengelynek a (34) fogasszegmenttel való kapcsolását a (38. 39) kilincsszerkezet eszközli. Ellenőrzésül és kiegyenlítésül, tulajdo iképpen. azonban, hogy a nagyon nagy sebességet megakadályozzuk, a (41) sebességszabálvozó van elrendezve, mely a hajtó berendezéssel fogaskerekek által van összekötve, melyek közül a nagyobbik (42 a 18) tengelyen és a kisebbik (43) kerék a sebességszabályozón ül. Ez utóbbi lényegében egy fogaskerék áttételből áll. melynek járását a (44) ingamechanizmus szabályozza. Ezen berendezés helyett természetesen egy más szerkezet is használható. A képdobnak a fölhúzás alatt való megfogására a (45) kilincsmű szolgál. (2. ábra), mely a (42) fogaskerék fogaiba való beakadása által a dobnak visszafelé való forgását megakadályozza A motor fölhúzását (21) kéziforgattyúval végezzük, működésbe azonban csak egy pénzdarab bedobása után jön. Az ehhez szükséges berendezés a (47)-nél lengő (46) emeltyűből áll. Ezen emeltyű a (48) tag közvetítésével (6. ábra) a (21) forgattyú (51) tengelyének belső végén lévő (49) hajtórúddal van összekötve, úgy hogyha a forgattyút működtetjük, a (46) emeltyű a 2. ábrában pontozva jelölt helyzetbe fordul. Szabad vége azután a (35) emeltyű kiszélesített (35a) végéhez vezettetik. anélkül azonban, hogy erre hatna, mi-
