23250. lajstromszámú szabadalom • Pénzbedobással működtetett autoszkopikus készülék

- 3 -vei ez utóbbi át van törve vagy villaalakúan kiképezve. A forgattyú eleresztése után egy (52) rúgó (2. és 6. ábra) a (46) emeltyűt i normális állásába visszahozza. A (22)-nél bedobott pénzdarab az (f>3) pénzcsatornán át az (54) ütközőig megy. Ezen helyen a pénzcsatorna lajtos oldalai egy kivágással vannak ellátva a (46) emeltyű belépésének lehetővé tetelére (3. ábra). A csatorna alul oldalirányban nyitott, úgy hogy a pénzdarab kieshet belőle. Ezen nyitott véget azonban rendesen a (35) emeltyű villás (35a) vége zárva tartja. Mivel a (35a) vég villaágai közötti nyílás kisebb, mint a pénzdarab. ebből következik, hogy ez utóbbi a ¡35 és 46) emeltyű szemközti oldalai között fogva tartatik.

Ha már most a forgattyút forgatjuk, a (46) emeltyű, a helyett, hogy a (35) emeltyű villáján átmenne, a pénzdarab felé vezettetik és ezáltal a mozgást a (35) emeltyű végére viszi át (1. ábra). A (35) szegment ezáltal most már megemeltetik és a hajtószerkezetet fölhúzza, miáltal azután a képdob forgásba jön.

Ha a (21.) emeltyűt eleresztjük, az (52) rúgó a (46) emeltyűt normális állásába hozza.

A (46) emeltyű alsó vége elhagyja a lasabban mozgó (35) emeltyűt, miáltal a közöttük beszorítva tartott pénzdarab az (55) csappantyúra lecsúszik. Az utóbbin, melyet rúgó, vagy súly működtet, a pénzdarab fekve marad, mielőtt az (57) ablakkal ellátott (56) pénzszekrénybe esnék.

Kívánatos a készüléket nem azonnal működésbe hozni, hogy a használónak a forgattyú hajtására elegendő ideje legyen, anélkül, hogy a képekből valamit elmulasztana.

K czélból a szerkezetnek olyannak kell lennie. hogy a mechanizmus előbb meg ne induljon, míg a pénzdarab ki nem esik, mi azonban addig nem történhetik meg, míg a fogantyú a kezdeti állapotába vissza nem tért. Az ezen czél elérésére szolgáló berendezés jelen készüléknél az (59) lengő emeltyű egyik végén lévő (56) szögből áll, mely (59) emeltyű egy a végén horogformán meghajlított (61) taggal van összekötve. Ezen tag a (63) rúgó közvetítésével egy szög

felé tartatik. mely a (35) emeltyűn kiáll. A (63) rúgó húzása oly irányban működik, hogy az (58) szög a (44) inga lengési körén kívül tartatik (2. ábra).

Ha a fölhúzásnál a (32) emeltyű fölemeltetik, akkor a (62) peczek a (611 tag kampójába akad és ezen tagot magával viszi, miáltal az (59) emeltyű az 1. ábrában rajzolt állást veszi föl. A mellett az (58) peczek a (44) ingához kerül, melynek lengései megakadályoztatnak. Ezáltal a sebességszabályozót működésen kívül helyezzük, és mivel ez a (43 és 421 fogaskerekek által a hajtószerkezet (IS) tengelyével összeköttetésben áll. ez is föl lesz tartva.

A forgattyú eleresztése után a (35) emeltyű visszamenetele által a (*> 11 tag a (62) peczekből kikapcsolódik, miáltal a (44) inga ! ismét szabaddá lesz és így a sebességszabalyozó és a. hajtószerkezet működésbe jönnek. (Az 5. ábra ezen állást mutatja a mozgás kezdetén.)

A képdob forgásának előirányzott határolása. miáltal egy pénzdarabért az összes képeknek egy bizonyos része látható, természetesen különféle módon történhetik, pl. végezhető ez a 134 fogaskerék fogainak száma szerint vagy a rúgó feszültsége szerint. vagy végre egy közbenső mechanizmus elrendezése által. Világos, hogy az ilyen elrendezésnél az összes részeknek arányosan és megegyezően kell készítve lenniük. A (21) forgattyú forgását a (61) kiugró rész határolja, mely a mozgás végén a (65) gummi tuskóba ütközik.

Bár a (66) burkolaton, mely homályosra köszörült üvegből áll. fölülről kevés fény átmegy, ez jelen czélra nem elegendő, miért is mesterséges világítás szükséges. De mivel ez csak a képek megszemlélése alkalmával szükséges, ezért egy automatikus berendezést választunk, melyhez legjobban elektromos izzólámpák felelnek meg. mint (67)-nél meg van jelölve.

Mint az I, ábrában látható, az áramot egy alkalmas (68) telepben fejlesztjük, mely telep a (69) tartányban van elhelyezve. A (69) tartanyt a (70) retesz tartja, mely a telep kicserélése végett letolható. Az áram