23066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyékony összetett test aránylag illékonyabb és aránylag szilárdabb alkatrészeinek elkülönítésére

más, a szilárd alkatrész természetének i megfelelő czélra föl lehet használni. Nehéz, nyúlós, összetett folyadékok alkalmazásánál ezeket előnyösen vékony vagy finom elosztott állapotban hozzuk a konvektiv • kisütések pályájába, a mikor is czélszerű az anyagok mennyiségét az elektromos tér intenzitásához mérni oly czélból, hogy az illékony alkatrésznek a szilárdtól való elkülönítése a lehető leggyorsabban menjen végbe. Ha az összetett folyadék nyúlós és annak csupán nem illékony alkatrésze válik szilárddá az oldó szer elvonása által, mint pl. gelatinoldat, kollodium és az elektromos feszültség az adagolt folyadékmennyiséghez kellő arányban áll, akkor a folyadék elektromos elválasztása által a konvektiv térbe való jutása után hosszú finom szálak keletkeznek és a gelatin vagy pyroxylinszálak az illékony alkatrészek gyors szétválasztása és elpárolgatása következtében azonnal megszáradnak és megszilárdulnak. Ezen oldatok elektromos elkülönítése rendszerint a szilárd alkatrészek sokszoros szálait és rostjait létesíti, mely szálak vagy rostok igen gyorsan megkeményednek. Ha az elektromos térbe vezetett folyadék árama folytonos, akkor a folyadék szétválasztására szolgáló eljárás is az, hacsak a konvektiv kisütés is folytonosan megy végbe. így valamely folyadéknak konvektiv kisütéseknek állandó pályájába való állandó hozzávezetése által a rostok vagy szálak állandó előállítását érhetjük el, mely rostok vagy szálak keletkezésök mérvében, mechanikusan gyűjthetők össze motollán vagy egyéb alkalmas eszköz segélyével, mint pl. mozgó szíjakon, deszkákon vagy mozgó víz vagy más folyadékok fölületén. Az elektromos behatást a folyékony alkatrésznek az összetett folyadékból való kihajtásánál azon elektromos tér szűkítése által fokozzuk, a melyben a hatás létesül, tekintet nélkül arra, hogy a szilárd alkatrész képes-e a rost képződésére vagy nem> mert a tér szűkítése által a konvektiv hatás központosul. Alkalmas oldatokból rostokat kaphatunk akkor is, ha a folyadék szétpermetezve vezettetik a konvektiv kisütés pályájába. Ily tér előállítására nagy feszültségű vagy statikai elektromosság forrását hasznaihatjuk, mint pl. Holtz-féle vagy Wimshurst-féle gépet vagy oly dynamókat vagy battériákat, melyek feszültségre azaz sorosan vannak kapcsolva. A leírt eljárásnak alávetett és rostok előállítására szolgáló oldat gyanánt előnyösen közönséges fényképészeti czélra szolgáló kollodiumot használhatjuk, mely rendes térfogatának krbl. felére van bepárolva. Ezzel kitűnő rostokat nyerünk ugyan, de kitűnt, hogy a rostképződés még javíttatik, ha az említett bepárologtatott oldat hoz krbl. 5 térfogatszázaléknyi benzolt adunk és azt jól összekeverjük. Ezáltal a megszáradás és megkeményedés gyorsasága úgy látszik kissé csökkentetik, minek következtében a rost a vonzó és taszító elektromos hatás folytán vékonyodik és megnyúlik, miáltal a rost harántmetszete is kisebbedik. Szilárd testeknek illékony folyadékokban való oldatainál, melyek igen könnyen megszilárdulnak vagy megkeményednek, arról kell gondoskodnunk, hogy az oldat ne már a térbe szolgáló kiömlési nyílás szélén keményedjék vagy száradjon meg. A folyadékot a kérdéses pont körül akként tartjuk meg csöppfolyós állapotban, hogy valamely neutrális folyadéknak vagy a szilárd alkatrészt oldó szernek kis menynyiségét gőzalakban vagy csöppfolyós állapotban a kiömlési pontban az összetett folyadék körül a térbe folyatjuk. így pl. közönséges aethernek kis sugarát használjuk föl ezen czélra, ha kollodiumoldatot alkalmazunk a rostok előállítására. Az oldó szerrel való ezen vékony burkolat a folyadékáram külső fölületének megkeményedését és megszáradását a bevezető készülék torkolatától bizonyos csekély távolságra megakadályozza és aztán a folyadékot szabadon bocsátja úgy, hogy ez