23066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyékony összetett test aránylag illékonyabb és aránylag szilárdabb alkatrészeinek elkülönítésére

az elektromos hatás részeire bonthatja. Ha a folyadékáram fölüle te a torkolatban és ahhoz közel nem tartatnék meg folyós állapotban és ezzel a megosztás nem volna biztosítható, a behatás szabálytalanná válnék, sőt a folyadék árama teljesen is megakadhatna. ha a torkolaton zsák vagy csomó képződik. Ismeretes dolog, hogy kollodium- vagy pyroxylinoldat használatánál a rostok előállítására szükséges, hogy a keletkező rostok éghetősége csökkentessék oly czélból, hogy szövészeti czélokra szolgáló, iparilag hasznosítható szálat nyerjünk. Az éghetőségnek csökkentése valamely ismert anyag csekély mennyiségének, pl. ammoniumszulfátnak az oldathoz való keverése által érhető el. Czélszerűbb azonban, ha a kollodium vagy pyroxylinrostokat a különböző ismert chemiai módszerek egyike segélyével denitráljuk. A jelen találmány tárgyát képező készülék a mellékelt rajzokban három föganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a jelen eljárás foganatosítására szolgáló készülék egyik alakját, részint nézetben, részint metszetben tünteti föl; a 2. ábra a tápláló készülék metszete nagyobb léptékben ; a 3. ábra a tápláló készülék egy módosított alakját láttatja; a 4. ábra egy további módosítást láttat; az 5. ábra nézete egy gyűjtő motollának, a tápláló készüléknek és a konvektiv kisütés számára szolgáló elektródáknak, a hol is a tápláló készülék és az elektródok egymáshoz való relatív helyzete módosítva van. Az üvegből vagy más anyagból készült (A) cső (2. ábra) torkolata kis fuvó szájban végződik, mely a folyadéknak a konvektiv kisütés terébe való szabad és vékony sugarú kiömlésztésére szolgál. A cső fölül az (a) gömbön végződik, mely a (b) beömlési csővel együtt arra szolgál, hogy a folyadékot az (A) csőbe bocsássa. A folyadékmennyiség szabályozására az (a) gömb a (c) kúpos szeleppel van ellátva, melynek segélyével az átömlési keresztmetszet vál toztatható. A (b) beömlési cső a kezelendő folyadé kot elegendő nyomással folyatja az (Ai csőbe, melyből a folyadék a konvekth térbe folyik szabad és vékony sugárban és pedig vagy közel az egyik elektródához (1. ábra) vagy középállásban a két elektróda között vagy közvetlen, vagy majdnem közvetlen érintkezésben a két elektróda egyikével (5. ábra) vagy mindkettőjével egyszerre. Hogy az (A) cső nyílásánál egy másik folyadékot adagolhassunk az elsőhöz, az (A) cső egy második (B) csővel van körülvéve (2. ábra); az (A) cső vége (nemkülömben előnyösen a (B) csőé is) kúpos, úgy, hogy az egyik csőnek a másik csőben való hosszeltolódása által a két cső nyílása között lévő gyűrűalakú harántmetszet szabályozható. A két cső közti hézagba előnyösen egy az (A) csövön átáramló folyadékban oldódó segédfolyadékot bocsátunk be. Ha pl. az (A) csövön át pyroxylinoldat folyik, akkor oldószerül aethert használhatunk. Világos azonban, hogy nem minden esetben szükséges, hogy a segédfolyadék a főfolyadék oldószere legyen. így némely esetben a főfolyadékkal szemben közömbös folyadékot is használhatuk. így pi. a fönti példában aether helyett benzolt is alkalmazhatunk. Minden esetre azonban a segéd folyadéknak többé-kevésbé jó dielektrikus anyagnak kell lennie, mivel egy vezető folyadék jelenléte a kiömlési nyílást szabadon tartja ugyan, de a leválasztó és szóró hatást a konvektiv térben csökkentené. A segédfolyadékot vagy az oldószert a (B) csőbe czélszerűen egy második (f) csövön keresztül vezetjük be. Az elektromosságot fejlesztő (D) gép (1. ábra) pl. egy Wimshurst-féle gép lehet nagy feszültségű vagy statikai elektromosság fejlesztésére, mely gépnek pozitív sarka (g)-nél és negatív sarka (gl)-nél van, vagy megfordítva. A gép az (E) forgattyúval kézzel vagy mótor által hajtható.