23046. lajstromszámú szabadalom • Újítás hátracsúszó csővel bíró lőfegyverek závárzatán

felelő anyagból álló (43) szorosítás van alkalmazva. Hasonló szorosítás van a torkolatnál is elrendezve. Mint a 8. és 9. ábrákon hitható, a víz a hűtőköpenybe egy lánczocskán függő csavardugó kiesavarolása után tölthető be s ugyanily módon tölthető ki. Egy az ábrákon föl nem tüntetett szelep lehetővé teszi, hogy a nagy nyomás alatt álló gőz eltávozhassák. A 8. ábrán elől látható fülecs segélyével a géppuska egy lövegtalphoz vagy hasonlóhoz kapcsolható. Az irányzék az ábrákon nincs föltüntetve és hasonló lehet a gyalogsági puskák irányzékához, valamint az utóbbiak töltényeihez van a géppuska is berendezve. Szintén nincs föltüntetve sem a biztosítás, sem azon szerkezet, mely egyes lövések adását is lehetővé teszi, mivel ezen föladatok már teljesen kielégítő módon meg vannak oldva. A töltények bevezetése a 2.. 3. és 7. ábrák szerint a jobb oldalon, míg kivetésük a bal oldalon történik, ámbár ez szükség esetén megfordítva is elrendezhető. A 3. ábrának jobb oldali részén látható azon csatorna, melyen keresztül a töltények különleges szerkezetű bádogcsíkokban egy toldalék közvetítésével oly módon vezettetnek be, hogy a folytonos tüzelés nagy sorozatokban lehetővé válik és a lőfegyver pillanatnyilag lövésre kész állásba hozható, mi mellett egyszersmind a most használatos szalagok hátrányai is kiküszöböltetnek. Működés töltények nélkül. Ha a (22) húzórudat a (23) gyűrűnél fogva visszahúzzuk, úgy az említett (22) húzórúdnak feje a (20) feszitéket és az evvel kapcsolatos záródugattyút visszahúzza. Egyidejűleg azonban a (4) záródugattyú a csövet a závárzattokkal együtt magával vissza viszi, hol az utóbbi a (4) záródugatytyúval a (9) zárótörzsök közvetítésével áll kapcsolatban. Midőn a hátracsúszás a (3n) nyílásig megtörtént, a (9) zárótörzsök lefelé csúszik, s ennek következtében a záródugattyúnak a csővel való kapcsolata megszűnik, eközben azonban a (2) závárzattok hátracsúszása közben a(24) fenékcsavarhoz jutott. Ha most már a záródugattyút a húzórúd és feszíték segélyével tovább vissza húzzuk, úgy az egyidejűleg a (17) ütővasat is visszaviszi magával, miközben a (18) ütőrúgó, valamint a (21) zárórúgó is összeszűri ttatik. Ha a húzás mindaddig folytattatok, míg a záródugattyú hátsó vége a fenékcsavarhoz ütközik, úgy a (17) ütővasnak feszítőnyugasza az elcsattantó-kilincs orrával szemközt fekszik, mely utóbbi a (30) rúgó hatása alatt az ütővasnak feszítéknyugaszába csappan és ezt rögzítve tartja. Egyidejűleg azonban a (13) záróemeltyűnek hátsó végét a (15) rúgó fölcsappantja, mely ennek következtében a (17) ütővasnak homlokfölülete elé helyezkedik (7. ábra.) Eközben a (29) feszítő retesz (30) rúgó hatása alatt a (22) húzórúdnak gyűrű alakú nyugaszába csappan ós az egészet a hátra tolt, nyitott végállásban tartja meg. Ha most már a (29) feszítőretesz a (25) fenéklemeznél kinyúló végére gyakorolt nyomás által kikapcsoltatik, úgy a (22) húzórúd szabaddá lesz és a (21) rúgó hatása alatt a záródugattyúval együtt előre tolatik, míg ellenben a (17) ütővas megfeszített állásban marad. Amint most már a záródugattyú annyira előre csúszott, hogy homlokfölülete a csőhöz ütközik és a (19) zárótörzsök zárófölülete a (4) záródugattyúnak hornyával szemközt fekszik, a (9) zárótörzsök, ferde föltileténél fogva a (3n) nyílásnak szintén ferde fölületén fölfelé csúszik, eközben kapcsolatba jut a záródugattyúval és ezután két rész együttesen mozog előre mindaddig, míg csak a závárzattok a hűtőköpenynek (31) ütközőlemezéhez ütközik. A kapcsolat tehát, mint a föntebbiekböl kitűnik, kényszermozgásúlag következik be. A (2) závárzattok előrecsúszásának utolsó szakaszában a závárzattoknak ferde fölület.e a (13) záróemeltyünek hasonló fölületéhez ütközik, úgy hogy ennek hátsó karja, mely előbb a 7. ábrán feltüntetett állást