23046. lajstromszámú szabadalom • Újítás hátracsúszó csővel bíró lőfegyverek závárzatán

- 4 -foglalta el, az 1. ábrán látható helyzetet veszi föl, és a (17) ütővas előrecsappanását nem akadályozza m.eg, midőn a (23) elcsat­tantó-kilincs lenyomatott és a (17) iitővas nyugaszából kikapcsoltatott. Tüzelés alkalmával a működés kissé mó­dosul. Ha tölténytár vagy töltényekkel ellátott szalag alkalmaztatik és a visszahúzott (20) feszítek a föntebb leírt módon szabadon bocsáttatik, úgy a (4) záródugattyú veszi ki az első töltényt a tölténytárból, azt a eső­nek töltényűrébe helyezi, miközben a töl­tényhúzónak karma a töltényfenék szegé lyébe kapaszkodik és a géppuska lövésre készen áll. Ha most már a (28) elcsattantó-kilincset lefelé nyomjuk, úgy a (17) ütővas a (18) ütőrúgó hatása alatt előre csappan, a (6) gyúszöghöz ütközik s ennek hegye a töl­tényt elsüti. A lövés alkalmával keletkező hátralökés a csövet a závárzattokkal és az evvel összekapcsolt záródugattyúval együtt hátra­tolja és midőn a (2) závárzattok eközben a (24) fenékcsavarhoz ütközik s így tovább nem csúszhat hátra, a (9) zárótörzsök a föntebb le-írt módon a kapcsolatot megszün­teti és a záródugattyú egyedül folytatja hátracsúszását mindaddig, míg csak a (24) fenékcsavarhoz ütközik. Eközben a (4) záró­dugattyú a (17) ütővasat, valamint a (20) f'eszítéket is visszaviszi magával, egyidejű­leg a (18) ütőrúgó és a (21) zárórúgó össze­szoríttatik, míg a (13) záróemeltyű a (17) iitővas elé helyezkedik és ezt megfeszített állásában megtartja. Az üres töltényhüvely pedig ezen vissza­felé való csúszás alkalmával a (32) kivető­nek orra által jobb felől találtatik és mivel ba'oldalról a kihúzókarom által tartatik, a tokon és a závárzattokon lévő nyíláson át balfelé vettetik ki. A (22) húzórúd a többi részeknek ezen hátramozgása közben elől marad. (7. ábra.) Ha a (28) elcsattantó-kilincsre gyakorolt nyomás tovább folytattatik, úgy a záródu­gattyú a z írórúgó által, a feszílék közvetí­tésével azonnal ismét előre tolatik, eközben a következő töltényt a töl lény tárból a csőbe helyezi, a zárás újból bekövetkezik s az utolsó pillanatban a (13) záróemeltyű ki­kapcsoltatván. az utóbbi által tartott ütővas a gyúszöghöz ütközik, minek következtében a töltény elsüttetik és így folytatódik a tüzelés megszakítás nélkül mindaddig, míg csak a tölténytárból az utolsó töltény is kifogyott. A (7) gyúszögtartó, mely megakadályozza, hogy a (8) rúgó hatása alatt álló (6) gyú­szög hátrafelé a (4) záródugattyúból ki­csúszhassék, egyszersmind azon biztosítást is nyújtja, hogy a töltények elsütése mind­addig nem következhetik be, míg csak a zárolás tökéletesen meg nem történt. A gyúszög ugyanis csakis hegyével jut­hat a csappantyúig, ámbár a gyúszögtartó mellső vége, mely a zárótörzsök fölső része alatt fekszik, fölfelé is mozoghat. Ha tehát a (9) zárótörzsök nincs elrete­szelt állásában, a csapja körül lengethető (7) gyúszögtartó mellső vége nem mozdul­hat fölfelé és a gyúszögtartónak középső szakasza, melyen a (6) gyúszög áthatol, megakadályozza az utóbbinak előmozgását s így következőleg a töltény elsütését is. Szétszedés és összeállítás. Ez lényegileg szerszámok igénybevétele nélkül a lehető legrövidebb idő alatt esz­közölhető. Szétszedés. A (10) köpenytartó nyomógombjára gya­korolt nyomás folytán az előbbinek mellső, a (42) hűtőköpenybe kapaszkodó vége föl­emelkedik és ennek következtében a hűtő­köpeny lecsavarolható. A (37) hüvelykapocs-csapszög eltávolítása után a (35) kengyel fölcsappantható és a (34) hüvelykapocs a (3) tokból fölfelé ki­húzható. Most már a (Ifi) és (19) hüvelyek az ütő­vassal és a feszítékkel együtt leemelhetők és a cső a závárzattokkal együtt előre ki húzható a tokból, miközben a töltényhü­vely kivető és a zárórúgó önmaguktól ki­' térnek. Ekkor már a záródugattyú a závár-

Next

/
Thumbnails
Contents