22797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomás alatt nagy hőfokra hevített folyadékokban rejlő energiának mótorikus czélokra való hasznosítására
- 2 -hőmérsékletű térből valamely7 kisebb nyomású és kisebb hőmérsékletű térbe való átáramlásnál részben elgőzölög; a jelen találmány szerint ugyanis a folyadéknak a kiáramlásnál szabaddá váló összes belső melegét a képződő gőz expandálási munkájának teljes kihasználása mellett sebességgé változtatjuk át, a kiáramló gőz-folyadékkeverék sugara által pedig egy sebesség-mótort (turbinát) működtetünk. A nyomás alatt magas hőfokig hevített folyadéknak valamely alacsonyabb nyomású térbe való átáramlásánál ennek egy része gőzösíttetik, mely a két különböző nyomás folytán létesülő folyadékmeleg különbségének a folyadék lappangó gőzölögtető melegéhez való viszonyától függ. A folyadék gőzösített részének expanziós munkáját az egész folyadéktömeg siettetésére használjuk föl, mi által oly sebességet érünk el, mely a képződött specifikus gőzmennyiséghez és az alkalmazott működtető folyadék természetéhez képest csak törtrészét képezi azon sebességnek, mellyel a kiáramló és ugyanoly nyomás alatt képződő telített gőz bírna. Minthogy a mozgásba hozott tömeg ezen esetben nagyobb, a csökkentett sebesség daczára az 1 kg. gőz által teljesített munka körülbelül ugyanakkora marad, mintha a telített gőz egymagában teljes sebességgel áramlik ki, ha ez utóbbi esetnél számításba vesszük azon jelentékeny veszteségeket, melyek az ily nagy sebességeknél létesülő energiának gyakorlati czéiokra alkalmas sebességekre való áttételénél föllépnek. A gőznek a víztömeg általi megterhelése ezen folyamatnál teljesen lökés nélkül történik, mivel a gőz fejlődése teljesen egyenletes és legfinomabb elosztásban az egész tömegben megy végbe. A folyadékot a motorban elvégzett munka és a belőle fejlesztett gőznek elkülönítése után a kiáramlási tér nyomásának megfelelő hőmérsékletnél alkalmas eszközök segélyével zárt keringésben közvetlenül visszavezetjük a nagy nyomású térbe, hogy ebben újólagos fölhasználás czéljából újra fölhevíttessék, a folyadéknak gőzösített részét pedig az expanzió után vagy kiáramoltatjuk a sebességmótorból vagy pedig kondenzálás után mindjárt az egész folyadékkal együtt vagy pedig egymagában újabbi alkalmazás czéljából szintén visszavezetjük a nagy nyomású térbe. Ugyanazon czélra lehet magában a nagy nyomású térben még a kiáramlás előtt gőzből és folyadékból álló keveréket emulzió gyanánt, vagy igen nedves gőzt vagy habot is képezni. Ily keverék, melynél a folyadék az ugyanoly nyomású és hőmérsékletű gőzben a legfinomabb elosztásban van suspendálva, gyors elgőzölögtetés által a folyadék fölhabzásával, finoman elosztott folyadéknak egy gőzzel telt térbe való befecskendezése által, nagyobb nyomás alatt hevített folyadéknak valamely kisebb nyomású és csekélyebb hőmérsékletű térbe való áramoltatása vagy más czélszerű úton és eszközök segélyével létesíthető. Az ily módon létesített emulziónak valamely nagyobb nyomású ós hőmérsékletű térből kisebb nyomású és csekélyebb hőmérsékletű térbe való átáramlásánál, a gőzalakú része expandál és az expanzió által teljesített munkát az egész tömeg gyorsítására fordítja. Ezáltal a forró folyadékok kiáramlására jellemző módon a gőzalakú rész expanziójának teljes munkája az egész keveréktömeg sebességének előidézésére fordíttatik, még pedig lökésveszteségek nélkül, mely sebesség a keverék folyadéktartalmának mennyiségéhez képest szintén csak törtrésze azon sebességnek, mellyel az ugyanoly nyomású és hőmérsékletű telített gőz egymagában áramolnék ki. Ugyanezen czélt elérhetjük oly gáznak vagy gőznek valamely folyadékkal együtt való alkalmazása által, mely7 azon tulajdonsággal bír, hogy az előbbieket absorbeálja. Ha ily folyadék, melyben magasabb nyomásnál és hőmérsékletnél a gáznak vagy gőznek egy bizonyos mennyi sége absorbeálva van, egy csekélyebb nyomású és hőmérsékletű térbe áramlik, akkor a gáz vagy gőz egy része fölszabadul és az expanziós munka a túlhevített folyadék egész tömegének az említett módon bizonyo s
