22797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomás alatt nagy hőfokra hevített folyadékokban rejlő energiának mótorikus czélokra való hasznosítására

3 -sebességet kölcsönöz, mely azután ugyancsak egy ezen czélra alkalmas mótor működtetésére használtatik föl, mire a gáz vagy gőzalakú testet az illető folyadék által czélszerű eszközök fölhasználásával (esetleg olyanokkal, mint a minők absorbeáló hűtő gépeknél használatosak) újra absorbeáltal juk és erre az egész folyadékot a nagy nyomású és hőmérsékletű térbe vezetjük vissza azon czélból, hogy íölhevítés után újólag ugyanily módon fölhasználjuk. Azon szokásos sebességmótoroknál, melyeknél telített gőz szolgál működtető fluidum gyanánt, ezen működtető fiuidumban rejlő öszszes energiának sebességgé való átváltoztatását azáltal érjük el, hogy a fluidum által átáramlandó haráiUmetszeteket mindinkább nagyobbítjuk és pedig egyrészt az expanzió következtében nagyobbodó specziükus térfogat, másrészt pedig az expanziós munkának gyorsulássá való átváltoztatása következtében növekedett sebesség mérvéhez képest. Ezen átváltoztatás vagy már a turbinakerékbe való bejutás előtt foganatosítható, mely czélból az átbocsátó harántmetszet fokozatos nagyobbodását egy a torkolata felé mindinkább táguló kiáramlási fúvóka alkalmazásával érték el (De Laval) vagy pedig történhetik az átváltozás a munkateljesítéssel egyidejűleg magában a motorban, a mikor is a rendelkezésre álló nyomás fokozatosan használtatik föl (Parson). A jelen esetben, vagyis nyomás alatt magasra hevített folyadékoknak a motorra való behatásánál a működő fluidum számára hasonló módon és ugyanoly czélból fokozatosan nagyobbodó harántmetszeteket teremtünk, de a következő módosításokkal: A) Míg a telített gőzök kiáramoltatása czéljából, ezen gőzök azon tulajdonsága következtében, hogy azok a nyomás alatt álló térből egyszerű nyílásokon való kiáramlásuknál nem bírnak 350 méternél nagyobb sebességgel, a legkisebb átáramlási harántmetszetet egyrészt ezen sebesség alapján, másrészt pedig a telített gőznek a nyomó térben bíró speczifikus térfogata alapján | állapították meg, addig forró folyadékok I kiáramol tatására ezen harántmetszetet következőképen állapítjuk meg : 1. A túlhevített folyadék kiáramlási sebessége alapján, mely a nyomó térben uralkodó nyomástól függ és mely ezen legkisebb harántmetszetben a hideg folyadéknak ugyanazon nyomásnál bekövetkező kiáramlási sebességével közel egyenlő. 2. A csöpögő folyadéknak a telített gőzzel szemben tudvalevőleg többszörösen kisebb speczifikus térfogata alapján. Ezért ezen legkisebb harántmetszet közel egyenlő effektív teljesítmények esetére a folyadék kiáramlásánál kisebb, mint az ugyanolyan nyomású és hőmérsékletű telített gőznél. B) A nyomás alatt hevített folyadékok számára a harántmetszetek fokozatos nagyobbítását egyrésze a speczifikus térfogatnak a folyadék gőzösítése és a képződött gőznek egyidejű expanziója okozta növekedése, másrészt az ekkor bekövetkező gyorsulás alapján alapítjuk meg, míg a telített gőzök számára szolgáló harántmetszetek szerkesztésénél a sebesség növekedésen kívül a speczifikus térfogatnak a gőzexpanzió okozta növekedése az egyedüli mérvadó. A másik két, előzőleg említett működtető fluidum alkalmazásánál az átáramlási harántmetszetek megszerkesztésére ugyanazon előírások mérvadók és csak a mennyiben azok a folyadék speczifikus térfogata által befolyásoltatnának, a következőkre kell figyelemmel lennünk: 1. Nyomás alatt hevített és valamely gázt vagy gőzt absorbeált folyadék alkalmazásánál a speczifikus térfogat növekedése a szabaddá váló gáz vagy gőz expanziójától függ. 2. Ha a gőznek és az ebben suspendált folyadéknak az előbb leírt módon képezett keveréke áramlik ki és hat a motorra, akkor a speczifikus térfogat növekedése úgy a gőzalakú rész expanziójától, valamint a csöppfolyós rész részbeni gőzősítésétől függ-Az előzőkben leírt módon az áramló folyadéknak oly sebességeit érjük el, melyek lehetővé teszik, hogy ezen folyadékokat bármely szokásos sebességmótornak mérsé-