22736. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken
által az emeltyű, illetőleg az ekék állásukban rögzíttetnek. Viszont a (7) szegmenten eltolható és tetszőleges helyzetben (8) szorítócsavar segélyével rögzíthető (9) szorítóhüvely arra szolgál, hogy az eketest vagy testek a szorítóhüvely állása szerint különböző mélységre legyenek leereszthetők s így a szántás mélysége a szükséghez képest módosítható legyen. A (3) emeltyűkarra a (2) mankókerék pereméhez nyúló (12) sárhányó van foglalva, mely az említett kerékhez hozzátapadt sárnak, gyomnak s hasonlóknak lekaparására szolgálnak (1., 2. és 8. ábra). A mankókerék egy másik kiviteli alakja a 7. ábrán van részletrajzban bemutatva. E szerint (3) emeltyűkarnak alsó vége (13) villázatba megy át, melynek belső oldalán a (14) kúpos nyúlványok foglalnak helyet s az utóbbiak a (2) munkakerék (15) agyának két végénél kiképezett hasonló kúpos kimetszésekbe illetőleg furatokba illeszkednek, míg az egészen egy egyszersmind tengelycsap gyanánt szolgáló (16) csavarorsó hatol keresztül s az ennek külső végén elrendezett (17) csavaranya segélyével, a kónusok elkopása esetén a kúpfölületek egymáshoz szoríthatók. Előnyös továbbá a (14) kúpos nyúlványok és a kerékagy belső fölülete között egy-egy szintén kúpos alakkal bíró (18) fémsüveget elrendezni, melyek megfelelő nyúlványok vagy más alkalmas módon vannak a kerékaggyal úgy összekapcsolva, hogy evvel együtt forognak. Ezen fémsüvegek alkalmazása azon előnnyel jár, hogy ily módon maga a kerékagy a kopástól meg van óvva, míg a fémsüvegek, elkopásuk után igen könnyen kicserélhetők. Megjegyzendő, hogy az eketest vagy testek tetszőleges kiemelésére a (2) kerék helyett a (3) emeltyűkar alsó végén, esetleg csúszó talp vagy hasonló is elrendezhető s azonkívül az emeltyűkarnak alsó szakasza egy vagy több megtöréssel illetőleg meggörbítésekkel látható el, a találmány lényegének érintése nélkül. Természetesen a mankókerék működtetésére szolgáló emeltyűkar az eketalphoz is hozzá| kapcsolható elforgathatólag, valamint a vezető szegment is nyerhet más elrendezést, a nélkül, hogy az az előadott elrendezéssel szemben más műszaki hatást eredményezne. Mivel a mankókerék szántás közben, kellő beállítás mellett, az eketestet alátámasztja, az előbbi alkalmazása mellett az eketalpak esetleg elhagyhatók s ez által az ekék súlya tetemesen csökkentetik. Hogy az eke járása lehetőleg egyenletessé tétessék, a találmány szerint az eke közvetetlen húzására rendelt, eddig alkalmazott húzó vezérlánczok helyett egy czélszerűen kovácsolt vasból készített (19) húzókart alkalmazunk, mely egyik végénél, az itt kiképezett fül segélyével egy a gerendelyen alkalmazott (20) horogba akasztatik, míg a másik végénél lévő (21) szem segélyével a (22) gerendelytartónak hengeres keresztmetszettel bíró alsó végére tolatik rá és itt egy tövis vagy összehajlított rúgóból álló (23) biztosító szög által tartatik meg. Ezen elrendezés folytán szántás közben az eketaliga tengelyére a gerendely által kifejtett nyomás tetemesen redukáltatik, s így a kerekeknek a talajba való lesülyedése s az ekének ebből származó nehéz járása ki van küszöbölve. A mi most már magát a (22) gerendelytartót illeti, ez a törzsszabadalommal védett módon magassági irányban beállítható a (24) vezérrúdhoz erősített azon (25) csúsztató hüvelyben, a melyben egyszersmind a taligának (26) tengelye is eltolható oldalirányban, szintén a törzsszabadalomban ismertetett módon. Mivel azonban ezen elrendezés mellett a csúsztatóhüvely közvetetlenül a vezérrúdhoz van erősítve, illetőleg az utóbbi fölött foglal helyet, azért a gerendelytartó kigörbítése fölöslegessé válik, mivel annak tengelye az ismertetett kivitel mellett úgy is egy irányba esik a vezérrúddal. A (22) gerendelytartó négyszögű keresztmetszettel bíró szakaszának hosszában a (25) csúsztatóhüvelyben magassági irányban beállítható s megfelelő állásban (27) szorítócsavar közvetítésével rögzíttetik. Vi! szont a gerendely mellső vége egy hozzá
