22702. lajstromszámú szabadalom • Kanóczos Bunsen-lángzó cseppfolyós szénhydrogének égetésére

Megjelent 1901. évi október hó 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22702. szám. II/d. OSZTÁLYKanóczos Bunsen-lángzó csöppfolyós szénhydrogének égetésére. REINHOLD MÓRICZ MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 1-je. Az eddig használt, csöppfolyós szénhydrogénekkel táplált izzólámpáknál sok levegő hozzá vezetésé vei nem világítóvá tett világítóláng keletkezik, vagyis más szóval, a már világító lánggal égő petróleumgőzökhöz kívülről oly módon vezetünk hideg légsugarakat, hogy ezek a kanócz egy bizonyos, esetről-esetre meghatározandó magassági helyzeténél egymást akként érjék, hogy a világítóláng nem világító lánggá alakuljon át. Az ilynemű lámpák egy másik csoportjánál a petróleum elgázosítása több-kevesebb sikerrel a re tortában (fúvóban) megy végbe, hogy az izzófény létesítéséhez szükséges Bunsen-lángzót alkalmazni lehessen. Úgy az első, mint a második csoportba tartozó szerkezetek nem váltak be a gyakorlatban, nevezetesen az első csoportba tartozók azért, mert a nem világítóláng igen érzékeny és megbizhatlan, az elégetési folyamat további részében könnyen világítólánggá alakul vissza, a második csoportba tartozók meg azért, mert a közönséges hőmérsékletnél nehézségekbe ütközik a különböző forráspontú, homolog szénhydrogénekből álló petróleumnak tökéletes, illetőleg egységes elpárologtatósa. Eme találmánynak már most az a czélja, hogy a petroleumot a kanóczon párolog tassa el és a keletkezett gőzöket az izzófény- vagy fűtőlámpákban történő elégetésük előtt hideg, vagy még czélszerübben előmelegített levegővel oly módon keverje, hogy állandó Bunsen-láng létesüljön. A csatolt rajzokon egy ilyen, csöppfolyós szénhydrogén égetésére szolgáló lámpa lángzója látható, nevezetesen az 1. ábra a lángzó függélyes metszete, a 2. ábra annak keresztmetszete, a 3. ábra az elgázosító függélyes metszete. A lángzó a külső (1) és a belső (2) kanóczcsőből áll, melyek az (x) körkanóczot vezetik és (3)-nál egy nyílással vannak ellátva, mely úgy a fűtőlángzóhoz, mint az ennek hatása alatt keletkező és alkalmas ponton meggyulladva a Bunsen-lángot képező gőzökhöz belső levegőt vezet be. A külső levegő bevezethetése czéljából a kanóczcsövet a (7) cső veszi körül, mely a fölső végén (8)-nál karimázva van, úgy hogy egy keskeny gyűrűs csatorna keletkezzék. Ez a (7) cső (8)-nál (4) nyílásokkal van ellátva, melyeken a két lánghoz külön vezetünk be levegőt. Ugyanezt a czélt érjük el, ha a külső (7) cső megszűkítése helyett