22702. lajstromszámú szabadalom • Kanóczos Bunsen-lángzó cseppfolyós szénhydrogének égetésére

két (5 és 6) külső csövet alkalmazunk (3. és 4. ábra). A (7) cső viseli a (9) lámpahengert, valamint a (10) izzótestet (1. az 1. ábrát). A belső (2) kanóczcsőben, mely egészen vagy részben át lehet lyukgatva, három hengeres, egymás fölött elhelyezett (A B) és (C) üreges test van elgázosító gyanánt elhelyezve. Az (A és B) üreges testek a palástfölűletükön a (C) üreges test pedig, mely egyúttal az (A) üreges test födelét képezi, födelén több (11) furatsorral van ellátva. Végül a harmadik (C) üreges testet a (12) cső köti össze az (A és B) üreges testekkel. A lángzó egyéb berendezése nem tér el az ismert körkanóczos lángzóktól. A lángzó működési módja a következő: A kanóczcsőből kicsavart kanóczot meggyújtjuk, mikor ez csupán csak a metszés fölületén éghet, mert a külső (1) kanóczcső és a (7) cső, illetőleg (8) karima között nagy sebességgel átáramló levegő az (x) kanócz külső palástfölületének meggyulladását meggátolja, ép úgy, amint az (A) üreges test áttört palástfölülete meggátolja a belső föliilet meggyulladását. Az (x) körkanócz fölső vagy metszés fölületén keletkező láng alakját és nagyságát az szabja meg, hogy a kanóczot a (B) üregestest lefödi, minek következtében a láng hengeres alakot vesz föl, magasságát pedig a (B) üreges test födele és a kanócz metszési fölülete között lévő távolság szabja meg, úgy hogy az égés ezen a ponton csak oly mértékben mehet végba, amily mértékban az az elpárologtatáshoz szükséges hőmérséklet föntartása czéljából szükséges. Ez az elégés a tulajdonképeni, világításra vagy fűtésre szolgáló láng égésétől függetlenül megy végbe. Ez az utóbbi láng akként létesül, hogy a (8) kanócz belső oldalán fejlődő és az (A) üreges testben összegyűlt gőzök az előmelegített, (3)-nál a lángzóba beáramló levegővel bensőleg keverődnek, az (A) üreges test födelének (11) nyílásán át kiáramolnak és az előmelegítő lángon meggyuladnak, a (B) üreges test fölött pedig nagy hőfejlődés mellett színtelen lánggal elégnek és a (10) izzótestet izzásba hozzák. A (C) üreges testből sugárirányban kiáramló levegő az így keletkezett lángot az izzótest felé szorítja. Hogy ezenkívül a petroleumgőzök kiáramlását is szabályozhassuk, t. i. a kanócz fölületének nagyobbításával vagy kisebbítésével a fejlődő petróleumgőzök mennyiségét is nagyobbíthassuk vagy kisebbíthessük, az elgázosítót egy önműködő eltoló berendezéssel szereljük föl. Ha ugyanis a lámpa fémrészei a gőzök égése következtében túlságosan fölhevülnek, a Bunsen-láng hőmérséklete pedig kedvezőtlenül befolyásoltatik, különösen pedig, ha az oxydálódás kedvezőtlenül megy végbe, a bevezetett petroleumgőzök mennyiségét kisebbíteni kell, hogy az elégetendő gáz és levegő keverék összetétele ismét normálissá váljék. Ezt az elgázosítónak önműködő, a fémrészek kiterjedésétől függő eltolódása oly módon idézi elő, hogy az (A) üreges test a lángzó hoszszanti tengelyében eltolódik és a kanócz belső oldalát az elgázosítónak önműködően fölemelkedő alsó része részben elfödi, illetőleg sűlyedésénél szabaddá teszi. A mondottaknak megvilágítására az szolgáljon, hogy az (A) üreges test fala át van törve, úgy hogy ha a lángzó nem működik, a nyílások egészen a belső cső éléig érnek. Mikor a lángzót égetjük, az elgázosító fokozatosan eltolódik és ennek következtében az evvel összekötött (A) üreges test is eltolódik és ennek át nem tört része a kanócznak a meggyújtásnál kicsavart részét részben lefödi. Az elgázosító önműködő eltolását végző segédeszközök és berendezések különbözők lehetnek, így pl. alkalmazható egy nagy terjedésű együtthatóval bíró anyagból készölt rúd, mely egy szigetelőből készült vezetőcsőben hosszanti irányban lefelé kiterjed és melynek kiterjedését egy emelőszerkezet nagyítva viheti át. Lehetne továbbá kétféle fémből készült spirálist is alkalmazni, "mely emelő-áttevés közvetítésével | mozgatja önműködően az elgázosítót, vagy 1 pedig egy kétféle fémből készül rugót (mely