22669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholmentes erjesztett italok előállítására

kedik. Ha az erjedés folyamata túlságos lassú, akkor elegendő az erjesztőt félig kiüríteni (a fiatal tenyészet megóvása czéljából) és egy töményebb oldattal ismét teletölteni. mely úgy van számítva, hogy a teljes tartalmat 1013°-ra hozza. Ha ellenben a ezukorfogyasztás túlságos, úgy elegendő az erjesztő tartalmát a pép színéig kiüríteni, a pépnek egy részét a szükséghez képest eltávolítani és azt esetleg az egész tartalom egy tizedére redukálni. A zoogloea pép fölöslege uj bevetésre, vagy egyes elégtelenül működő erjesztők erősítésére fordítható. Az erjesztés alatt a következő eshetőségek léphetnek föl: A L. D. elgyöngülésének, illetve elpusztulásának leggyakoribb okai a fagy, a zoogloeáknak a szabad levegő hatásánák huzamosabb ideig való kitevése, a kiszáradás a tenyészetnek egy 85°-on fölüli hőmérsékletnek való alávetése. A tenyészetek és termékeiknek elrontására alkalmas körülmények az infekczió és a maradékok túlságos fölszaporodása. Az infekczió. Ha a szükséges elővigyázati rendszabályokat elhanyagoljuk, a tenyészetek véletlenül idegen erjesztőanyagokkal fertőztethetnek meg, úgy mint saccharomycétákkal, mucorokkal, vagy penészgombákkal. Tisztaságukat tehát gyakori bakteriológiai vizsgálatokkal kell ellenőrizni és ha megállapítottuk, hogy valamelyik erjesztő tartalma idegen élősdiek által meg van fertőztetve, úgy azt fertőtleníteni kell. Ezen czélra az erjesztőt kiürítjük és forró vízzel, gőzzel, stb. kimossuk. Az összeszedett zoogloeákat selyem zsákokba rakjuk és legalább egy fél órán át 80°-ú vízbe mártjuk, mely hőfok az élősdiek megölésére elegendő. Erre a zoogloeákat a fertőtlenített erjesztőbe visszahelyezzük, de czélszerííbb azokat, mint az alább ki lesz fejtve, előzőleg megmosni. A maradékok túlságos föl szaporodása. Egy bizonyos idő múlva, mely néhány hónaptól egy évig terjedhet, az oldatokhoz és az erjesztőben föntartott erjesztési aktivitáshoz képest annak feneke maradékokkal telik meg, melyek a zoögloeákkal összekeverednek; ezen maradékok egy része a terméket károsan befolyásolja, vagy izét megváltoztatja, másik közömbös része a zoogloeák életképességét csökkenti, melyek lassanként fogynak, mire az erjedés is fokozatozan lassul. Más esetben ugyanezen tünemény hosszú idő múlva az oldhatlan dextranóz fölgyülemlése folytán önként lép föl. Ily esetben a L. D.-t meg kell mosni és az idegen testektől meg kell szabadítani. A tenyészet megmosása czéljából a kocsonyás tömeget két furattal ellátott ballonokba, vagy edényekbe helyezzük. Az egyik furat egy igen rövid kiürítőcsövet hord, a másik egy töltőcsővel van ellátva, mely majdnem az edény fenekéig ér. Az edényben egy folytonos vízáramot folyatnak keresztül, miáltal a folyadék mozgása folytán mozgatott zoogloeák lassanként megmosatnak; a műveletet mindaddig folytatjuk, míg a víz teljesen tisztán nem tá-i vozik; a zoogloeákat egy zsákba gyüjtjük össze és egy félórán át 80°-os vízben fertőtlenítjük, mire ismét az erjesztőbe behelyezhetők. Savanyú oldatokban az erjesztő falait belepő dextranóz, a mennyire azt az oldat ellepi, érintetlen marad, de a levegő oxygénjének behatása alatt megfeketedik és a folyadéknak idegenszerű izt kölcsönöz. Ezen eshetőség elkerülésére vagy késleltetésére az erjesztőt figyelemmel kell kisérni, a dextranózréteget le kell hámozni, ill. kaparni, a falakat lekefélni és hamúzsir, vagy szodaoldattal kimosni. A zoogloeákat a kétcsövű ballonban való megmosásuk után a munkaképes állapotba helyezett erjesztőbe ismét berakjuk. Ezen művelet mindig nagy zooglea vesztességgel jár azok kicsiny volta miatt. Ritkaság, ha ily esetben nem kell uj tenyészetet hozzáadni, vagy ha az erjesztőt nem kell jó ideig nemsavas kö-i zegekben gyorsító erjesztésnek kitenni,