22663. lajstromszámú szabadalom • Fék közúti vasúti kocsik és hasonló járművek számára
— 277 — ben lévő mágnesek működtetik. Az (a6) rúd az (a5) emeltyűvel van összekötve, mely (tl)-nél forgathatóan van ágyazva. Ezen emeltyűvel az (a4) csuklós rúd van összekötve, mely akként van kiképezve, hogy, midőn az (a6) rúd a (C) szekrényben lévő szerkezetek által balra mozgattatik, az az (o) csap helytálló részén vezetődve, lefelé és balra mozog. Az (a2) emeltyű a (h) forgattyú mozgásának első szakaszában (t) csapja körüle elforog, még mielőtt a (C) szekrényben lévő szerkezet működésbe jönne. Az (a2) emeltyű elforgásakor az (o2) csap balra mozog és az (a4) rúd kampója alá kerül még mielőtt e rúd mozgásba jönne. Ennek következtében normális működtetésnél az (a2) emeltyűnek az (a4) rúddal kapcsolatban kell lennie, úgy hogy, ha az (a6) rúd balra mozgattatik, a fékező erő a kerekekre okvetlen kifejtetik. A mint könnyen belátható, e szerkezet azt eredményezi, hogy az esetre, ha a villamos szerkezet nem hozatik működésbe, ez a kocsi fékszerkezetéből teljesen ki van kapcsolva és a féktuskók mozgási távola, melynek meghatározásánál a villamos fékszerkezet is számításba veendő, tetemesen kisebb. Midőn a fékszerkezetek az 1. és 2. ábrában föltüntetett normális állásukban térnek vissza, az (a4) rúd is visszamozog a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe, még pedig akként, hogy annak kampóalakú vége a helytálló (ol) csappal érintkezésbe Dön. Az (n) tartókereten az (l) korong van elrendezve, melyen a (k) vaskorong (1. és 7. ábra) nyugszik, ez utóbbira a (j) palalemez van erősítve, mely az (i il i2 i3 i4) és (i5) kontaktusokat hordja és az (i6) kontaktusgyűrűvel (5. és 7. ábra) van ellátva. A (b2) tengely egy (e) kart hord, mely a tengelytől el van szigetelve és melyen a lefelé nyúló (f) és (fl) kefék vannak megerősítve. Az (f) kefe akként van elrendezve, hogy állandóan a zárt (i6) kontaktusgyfíríín mozog, míg az (fl) kefe egymásután az (i5 i4 i3 i2 il) és (i) kontaktusokkal jön érintkezésbe, mihelyt a (b2) tengelyt a (h) forgattyúnak forgatása folytán a kézi fékek szokásos forgási irányában forgatjuk. A (k) vaskorong a (hl) fogantyúval van ellátva, melynek segélyével azt az (n) tartó kereten szilárdan megerősített (1) korongon forgathatjuk. Ezen (hl) fogantyú alatt a (h2) szögemeltyű (6. és 7. ábra) forgathatóan van megerősítve, melynek egyik karja a jobboldalon fekvő (m) rúddal van csuklósan összekötve. Ezen rúd szabad vége egy, a (k) korongnak alsó lapjára erősített alkalmas vezetéken van átvezetve és az (1) korong kerületén elrendezett rovátkákba nyúl. A (h2) emeltyűt, mely a (hl) fogantyú alatt a megfelelő nyúlványban van ágyazva, egy, a rajzban föl nem tüntetett alkalmas rúgó tartja meg állásában. Ha a (h2) emeltyűt és egyidejűleg a (hl) fogantyút is megragadjuk, az (m) rúd az (1) korong rovátkáiból távolodik és a (k) korongot akként forgathatjuk el, hogy azon pontot, melynél az (fl) kefe a különböző (i5 i4 i3 i2 il) és (i) kontaktusokkal érintkezésbe jön, az (e) kar mozgásához képest változtathatjuk. A (B) villamforrás (1., 2. és 14. ábra) a (7) vezeték által a mágnescsévék egy (vl v2 v3) és (v4) sorozatával van összekötve, Ezen csévék száma tetszőleges. A csévék sorosan vannak kapcsolva és az utolsó (vl) cséve az (5) drót közvetítésével az (R) ellenálláshoz csatlakozik. Ezen ellenállás különböző (r3 r2 rl r) szakaszaiból a különböző (i il i2 i3 i4) kontaktusokhoz a (4 3 2 1) drótok vezetnek. A villamforrás másik sarka a (6) drót közvetítésével az (i6) kontaktusgyűrűvel van összekötve. Az (i5) kontaktus nincs villamos kapcsolásban, hanem csak fölfekvésül szolgál az (fl) kefének, ha ez más kontaktussal érintkezésben nincs. Az (i) kontaktustól az (5) drót közvetlenül a baloldalt fekvő (vl) csévéhez vezet, a hol is az öszszeköttetés akként van foganatosítva, hogy az esetben, ha az (fl) kefe az (i5) kontaktuson fekszik, ezen csévék a (B) áramforrás áramkörébe bekapcsolva nincsenek.