22647. lajstromszámú szabadalom • Újítás villamos üveg és vízüveg elosztó kemenczéken

Megjelent 1901. évi október lió 21 -én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 22647. szám. XVII e. OSZTÁLY. Újítás villamos üveg és vízüvegolvasztó kemenczéken. L INDUSTRIE VERRIERE ET SES DÉRI VÉS (SOCIÉTÉ ANONYME) CZÉG BRUXELLESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 22-ike. Jelen találmány tárgya újítás villamos üvegolvasztó kemenczéken, közönséges, valamint oldható üveg úgynevezett vízüveg (szénsavas nátron, szénsavas káli) számára, mely főleg az olvasztó tér lépcsős illetve hullámszerű alakjában, az olvasztó csatornák csillagalakú elrendezésében áll, melyek egy lebocsátó nyílásban egyesülnek, továbbá abban, hogy a voltaívvel olvasztott anyag egy az olvasztó csatornák alatt elhelyezett tégelyben gyűjtetik és itt az olvasztott anyagba nyúló elektródák ellenállása által hevíttetik és finomíttatik. Mellékelt rajz a találmány tárgyának hosszmetszetét mutatja. A nyers anyagot (b) szállító csiga (c) nyílásokon át a lépcső-, illetve hullámalakú keresztmetszetű (a) tűzhely fölé viszi, a hol a köröskörül elrendezett tetszőleges (d és e) Jablochoff-gyertyaféle elektródák által előállított voltaív által megolvasztatik. Az (a) tűzhely négy (f) részből áll, melyek középen összeérve, csillagalakban vannak elhelyezve és kettős (g) üveglemezekkel eltakarva. Ez által (h) csatornák képeztetnek, melyeken a megolvadt anyag a közös (j) nyíláson át (k) tégelybe ömlik és itt összegyűl. Az (1) elektródák a tégelyben összegyűlt olvasztott anyagba nyúlnak és azt hevítik s finomítják. Az olvasztó, úgy mint a finomító elektródák váltakozó vagy többfázisú árammal táplálhatok. Ez az utóbbi finomítás illetve hevítés csak finom minőségű üveg gyártásánál szükséges. Az így finomított anyag (m) nyílásokon át a tégely (n) részébe jut, a melynek megtelte után (o) csatornákon átömlik (p) medenczébe. Innét az olvasztott anyag (q) nyílásokon át kiszedhető vagy buktatás által kiönthető. A (h) csatornákban keletkező éghető gázok lefelé nem távozhatnak, minthogy a kiömlő nyílás az olvadt anyag által el van zárva. Ezért ezek a gázok az (a) tűzhely fölött elrendezett nyílásokon és (r) csöveken át (s) szájdarabba vezetnek, a hol a (t) csövön bevezetett levegővel keveredve (p) medencze alatt elégnek, miáltal a medenczében összegyűlt anyag állandóan folyékony állapotban tartatik. A nem éghető gázok (u) csatornákon elvezettetnek. Könnyebb szállíthatás czéljából az egész