22591. lajstromszámú szabadalom • Maró deszkák, padlók és hasonlók szádalására
- 2 -3. ábra a két fél részből képezett marót fölülnézetben ábrázolja. 4. ábra egy szádallók metszésére szolgáló marót fölülnézetben ábrázol; 5. ábra ezen maró egyik felének oldalnézetét tünteti föl. 6. ábra sematikus kép, mely a munkában lévő deszka horonyszélességét és egy( a hornyok metszésére szolgáló marókéseinek vagy fogainak egymáshoz viszonyított helyzetét fölülnézetben ábrázolja. 7. á.bra a 6. ábrában föltüntetett részek nézetét mutatja. Az 1—3. ábrákban föltüntetett, hornyok készítésére szolgáló marónál az egyik (1) fél hat foggal van ellátva, melyek közül (2) fogak osztatlanok; utóbbiak a 3. ábrán föltüntetett helyzetben arra szolgálnak, hogy (15) horony bal (16) oldalélét marják. Hogy egészen derékszögű és éles éleket nyerjünk a (2) fogaknak a deszkahoronynak megfelelő (3) kiemelkedései a horony megfelelő oldaléle irányában hajlottak és ezen (3) fogkiemelkedések (15) horony már metszett éle leválásának kikerülésére hátsó végük felé kissé szűkülnek, mint azt már előbb megemlítettük. Ezenkívül (3) fogkiemelkedések alapfölülete szélesebb, mint külső fölületük, azon czélból, hogy a forgácsot könnyebben lehessen eltávolítani, valamint fölmelegedést és idő előtti lekopást megakadályozni. Az (1) maró fél többi három (4) foga csak arra szolgál, hogy a deszkák hézagfölületét messe. Az osztott fogak másik része a maró második (5) részén van elrendezve és így ezen maró fél csak három (6) foggal van ellátva. A (6) fogak (7) kiemelkedése (15) horony jobb (17) oldalélét metszik és ezen él felé kissé • hajlottak, úgy hogy derékszögű éles élt nyerünk. Ezen (7) kiemelkedések (3. ábra) az előbb említett okokból hátrafelé kissé szűkülnek. Mindkét fogsor kiemelkedései ezenkívül egymáshoz képest úgy vannak elrendezve, hogy a (7) kiemelkedések nem metsző éle a (3) kiemelkedések metsző oldalélén belül fekszik, valamint a (3) kiemelkedések nem metsző éle is a (7) kiemelkedések metsző oldalélén belül fekszik. (4) fogak belső fölületei (1) maró félen a maró homlokfölületeivel szöget képeznek, úgy hogy a (3) kiemelkedéseknek azon éleivel párhuzamosak, melyek (15) horony bal (16) oldalélét munkálják meg, míg az (5) maró félen lévő (6) fogak belső fölületei ugyanazon szögben haladnak a maró homlokfölületei irányában, azonban ellenkező irányban. Az osztott fogak mellső csiszoló fölületei és a (4) és (6) fogak szögletes oldalfölületei között lévő metszési vonalak körülbelül derékszöget képeznek a maró tengelyével; ennek folytán a két maró fél csak ezen metszési vonalakban találkozik egymással. A 6. és 7. ábrákban a metszőszerszámok alakja és fölületi hajlásának megvilágítására egy horonymarónál a (3) és (7) fogkiemelkedések egymás iránt való helyzete sematikusan ábrázoltatik. A deszka a horonnyal már el van látva és pedig a horonyfeneket (15), a bal horonyélet (16), a jobb horonyélet (17) jelzéssel láttuk el. (3) és (7) fogkiemelkedések (18) és (19) jelzéssel vannak ellátva, hogy az egyes részek jelölésénél egymás után következő számokat nyerjünk; ezen fogkiemelkedések jobb áttekinthetés czéljából egymagukban és egy síkba kiterítve ábrázoltatnak. A nyíl (6. ábra) mutatja az irányt, melyben a fogkiemelkedések mozognak. (18) kiemelkedés a horony bal (16) oldalát metszi, míg (19) kiemelkedés ugyanannak jobb (17) oldalát munkálja meg. A sraffozott (20) fölület a kiemelkedések alapfölülete, mely valamivel szélesebb, mint a szemben lévő (21) fölület, (20) és (21) fölületek azért nem egyenlő szélességűek, mert egyrészt (22) és (23) oldalfölületek, másrészt (24) és (25) fölületek a (20) alapfölülethez viszonyítva, különböző hajlásúak. Azonkívül (22 24) oldalfölületek hátrafelé kissé keskenyednek. E mellett gondoskodás történik, hogy (23 25) oldalfölületek mindig a horony oldaléleit metsző (26) csúcsokon belül essenek,
