22544. lajstromszámú szabadalom • Zár

toltuk és a (k) fogaskereket ily módon elforgattuk, akkor az (o) csap az (s) toldatra hat és a (b) tengelyt magával viszi, míg az (e) fej a (g) csap (f) kivágásából ki nem emelkedett. Ezt a (g) csapot ekkor a (h) karra ható (i) rúgó kifelé nyomja, mialatt a (h) kar a (b) tengely további forgását meggátolja. A kulcsot ezután kihúzhatjuk az (m) kulcslyukból, a mennyiben a (k) fogaskerék a (b) tengelyen mindaddig szabadon foroghat, míg az (n) csapszög a (d) csapágyba nem ütközik. Mikor a (g) horgot pl. egy kilincs- vagy más hasonló tag működtetésével a zárba betoljuk, a horog a (h) kart visszatolja és ugyanabban a pillanatban, melyben az (f) rovátka és az (e) fej mellé lép, a tengelyt az (r) rúgó akként forgatja, hogy az (e) fej az (f) kivágásba belépjen. A tengely forgását ekkor az (s) toldatnak a (t) toldatba való ütközése határolj^. Mint azt föntebb említettük, a fogaskereket ekkor az (n és o) csapok rögzítik a kellő helyzetben. Hogy álkulcsot használni ne lehessen, a (d) csapágy az (u) nyíl (3. ábra) irányában eltolható. Ezt a csapágyat pl. egy kis, a fecskefarkalakú (v) kivágásban eltolható, (w) szánra lehet szerelni. Az (x) spirálrúgó segélyével, mely a (d) csapágyon alkalmazott (y) csapszögre támaszkodik, mely a tok egy (2) ki vastagodásában alkalmazott furatban tolódhatik el, a csapágyat és a (b) tengelyt a normális helyzetben rögzítjük, ha azonban álkulcsot tolunk a zárba, ez okvetlenül helytelenül fog a fogaskerékbe befogódzani, tehát a (k) fogaskerékre akkora nyomást fog gyakorolni, hogy a (b) tengely csapágya eltolódik, minek következtében a (p) korongon alkalmazott (1) toldatok egyike a tok fölső falán alkalmazott (2) toldatba fogódzik, tehát a tengely további forgását még akkor is meggátolja, mikor a kulcsot a kulcslyukba nagy erővel benyomjuk. Ha ez megtörtént, az. (o) csapszög eltörik, tehát az a (b) tengelyt nem forgathatja és magával nem viheti. Ha az álkulcsot kivesszük, az (x) rúgó a (d) csapágyat a rajzon látható normális helyzetbe tolja vissza. A 6—9. ábrán látható zár a föntebb leírthoz hasonló, de a (3) retesz egy (4) fogasrúddal van ellátva, melybe az ugyanarra a tengelyre, a melyre a (k) fogaskerék föl van húzva, fölhúzott (5) fogaskerék fogódzik. A (k) fogaskerék, épúgy, mint a másik kiviteli módozatnál két (n és o) csapszöggel van ellátva, melyeknek szerepe ugyanaz, a mi az előbbi kiviteli módozatnál. A (k) fogaskereket, a (p) korongot és (5) fogaskereket azonban egy darabból is lehetne készíteni, és az (a) tokban alkalmazott (6) csapra forgathatóan fölhúzni. A (6) csap és a kulcslyuk között egy második (7) csap is lehet alkalmazva, mely a kulcs által forgatott (8) fogaskerék ágyazására szolgál. Ez a fogaskerék egy (9) koronggal van összekötve, mely a fogaskerékkel egyidejűleg fordul el és egy (10) szektorral van ellátva. Mikor a (3) retesz előre van tolva, tehát mikor a zár a-záró helyzetben van, a szektor az (5) fogaskerék egy (11) kivágásába fogódzik. Ezt az (5) fogaskereket tehát még mielőtt a (10) szektor a -kivágásból kilépett volna, forgatni nem lehet. A (12) spirálrúgónak áz a törekvése, hogy a (9) korongot és a (8) fogasrudat a normális helyzetbe vigye. A (8) fogaskeréken alkalmazott (13) csapszög annak következtében, hogy a tok egy fix (14) pontjába ütközik, meggátolja hogy a kerék a normális állásán túl elmozduljon. Mikor az (1) kulcsot a kulcslyukból kihúzzuk, a részek a 6. ábrán látható helyzetet foglalják el. A (3) reteszt ekkor a (15) rúgó előre tolja és az (5) fogaskerék, melynek helyzetét a (3) retesz helyzete határozza meg, oly helyzetet foglal el, hogy a (10) szektor a (11) kivágásba fogódzhatik, míg a (13) csapszög a (9) korongot a kellő helyzetben rögzíti. A (8) és (k) fogaskerekek oly helyzetet foglalnak el, hogy az (1) kulcsot a kulcslyukba be lehet tolni. j Ha ez megtörtént, először a (8) fogaskerék és ennek következtében a (9) fo-