22499. lajstromszámú szabadalom • Újítások kötőgépeken

l'esztül, mely a platinák forgástengelyét képezi. A csőalakú szabályos árúk rendes kötése alkalmával, midőn a fonalvezető az egyik irányban, pl. balról jobbra vezettetik, a mechanizmus oly módon működik, hogy a hátsó tű-ágyazatnak valamennyi tűje működésen kívül helyeztetik és midőn a fonalvezető jobbról balfelé mozog, a mechanizmus segélyével a mellső tű-ágyazatnak valamennyi tűje hozatik működésen kívüli állásba. Ez a következő módon történik: Úgy a mellső, mint a hátsó tű-ágyazat egyegy (E) tühengerrel van ellátva. (2. és 3. ábra.) Ezen hengerek fölületükön (e) hasítékkal bírnak, mely hasítékok száma a rajzokon bemutatott kiviteli alaknál tíz. (1., 4. és 21. ábrák.) Ezen hengerek a gép két oldalánál a tűrudak végeinél keresztben vannak elhelyezve és a gép állványzatára erősített (El, p]2) ágyazatokba vannak forgathatólag szerelve. (1. és 4. ábra.) Mindenik (E) hengeren (E3) karimák vannak alkalmazva, melyek oly magasak, hogy az (El, E2) ágyazatok belső oldalához ütköznek, úgy hogy, ámbár (E) hengerek szabadon foroghatnak, azonban oldalirányban váló elmozgásukat az (El, E2) ágyazatokhoz ütköző (E3) karimák mindkét irányban határolják. (e) hasítékokban az emelőtömböket működtető (el, e2—elO) rudak vannak elhelyezve. (2., 3., 19. és 20. ábrák.) A hátsó (E) henger hasítékaiban elrendezett rudak száma megfelel a mellső henger hasítékaiban elrendezett rudak számának, ámbár, mint később látni fogjuk, a mellső hengerben lévő hasítékokban foglalt rudak alakja némi tekintetben eltér a hátsó henger rúdjainak alakjától. Az említett hengerek, a gép működése alkalmával, midőn azon szabályos csőalakú árú köttetik, egy később részletesen ismertetendő mechanizmus segélyével, lengő mozgásba hozatnak, úgy hogy az (el, e2— elO) rudaknak kiszökő nyúlványai az (A3) emelőtömböket egyirányba hozzák (B20) fogak valamelyikével (18. ábra) s ennek következtében az előbbiek hozzá ütköznek az (A2) tűtömbökhöz, az utóbbiakat oly állásba tolva, hogy ezáltal (a2) csapok (b) foggal kapcsolatba jutnak. (18. és 18a. ábra.) Általánosan szólva (el e2....el0) rudak ki vannak metszve azon részükön, melyek szemközt esnek a működésen kívül helyezendő tűvel vagy tűkkel, míg ellenben kimetszetlen részük azon tűk hátsó végével áll szemközt, melyek a fonalvezetőnek egyegy irányban való áthaladása alkalmával működésbe hozandók. A szabályos árúk rendes kötése alkalmával az (el) rúd. vagy az ennek megfelelő (e6) rúd működtetik, úgy a mellső, mint a hátsó (E) hengernél, váltakozva, úgy hogy épen az előtt, mielőtt a fonalvezető balról jobb felé mozog, a mellső henger forog el ismét közvetlen az előtt, hogy a fonalvezető jobbról bal felé haladna, a hátsó (E) henger forog el, mi mellett jól megjegyzendő, hogy úgy a mellső, mint a hátsó tűágyazatnak valamennyi tűje működésen kívül marad, ha (A3) emelőtömbök nem ütköznek hozzá a (B) zárlemeznek valamelyek (B20) fogához. (F és FI) két exczentertárcsa, melyek (f és fl) karmantyúkhoz vannak erősítve s ezek (10) hasítékok és (11) bordák segélyével lazán vannak a gépnek (B8) főhajtótengelyére szerelve, oly módon, hogy az említett exczentertáresák a főhajtótengelylyel együtt forganak, azonban az utóbbin hosszanti irányban eltolhatók. Ezen exczentertáresák közül, mint ez a 7. és 7a. ábrákból látható, (F) tárcsa (f2) exczenterfölűlettel, míg (fl) tárcsa (f3) exczentertöliilettel bír pereménél. Mivel ezen tárcsák egyenlő alakkal bírnak, úgy hogy (f2) beszökés 180°-ra áll (f3) exczenterfölűlettől, midőn a főhajtótengely a fonalvezetőt keresztirányban mozgatja, (f2 és f3) exczenterfölűletek egymásnak megfelelő állást vesznek föl a fonálvezető minden mozgásának végénél. (F) exczentertárcsával (Í4) görgő működik együtt, mely (f5) szögemeltyűre van szerelve s az utóbbi (f6) kar közvetítésével kapcsolatban áll (f7) kilincstartóval (2. ábra), mely kilincstartó két (f8 f9) kilinccsel van fölszerelve (19., 20. és 21. ábrák), hol az