22499. lajstromszámú szabadalom • Újítások kötőgépeken

- 5 említett kilincsek a mellső tűhengernek (f20) zárókerekével működnek össze. Mint a föntebb említett ábrákból látható, (f8) kilincs oly módon van kiképezve, hogy ez az egyik oldalról hat a zárókerékre, míg (f9) kilincs a másik oldalról kapaszkodik ugyanazon zárókerékbe, úgy hogy, midőn (f4) görgő (Í2) exczenterfölűlethez ütközik, (f7) kilincstartó oly módon forgattatik el, hogy (f8) kilincsnek mozgása a hengert azon állásba hozza, melynél (el) rúd az emelőtömbhöz ütközik és ez által a megfelelő tűk működésbe helyeztetnek, míg (f9) kilincs a tűhengernek eredeti állásába való visszavezetését eszközli. Ezen folyamat alatt az (f9) kilincsnek (f90) csapja a gép keretén kiképezett konczentrikus (f21) fölűleten előre-hátra csúszik, úgy hogy a kilincsek nem juthatnak kapcsolaton kívül a zárókerékkel. Az (FI) exczentertárcsával (fl4) görgő működik együtt, hol az utóbbi (f 15) könyökemeltyűre van szerelve s ez (f 16) kar révén a 2. ábrán bemutatott elrendezéshez hasonlóan kapcsolatban áll a gép hátsó oldalán elrendezett (fl7) kilincstartóval, mely (f 18) (fl9) kilincsekkel van fölszerelve s ezek a hátsó tűhengerhez kapcsolt (f20) zárókerékkel működnek együtt. Midőn a gép főhajtótengelye forgásba hozatik, egyszersmind (F FI) exczentertárcsák is működésbe hozzák a nekik megfelelő (f4 és fl4) görgőket s a föntebb leírt mechanizmus segélyével váltakozva hol a mellső, hol a hátsó tűhengernek (el) tűrúdja hozatik oly állásba, melynél az az emelőtömbökhöz ütközik és ez által a mellső és a hátsó tűágyazatnak megfelelő tűi működésbe lépnek. A fonalvezetőnek egyik irányba való mozgása alkalmával a kötés a mellső tűágyazat tűivel, míg a másik irányban való mozgás alkalmával a hátsó tűágyazat tűivel történik és a szabályos csőalakú árú ily módon állíttatik elő. Magára a munkamenetre, ill. a gép szerkezetére nézve teljesen közömbös, hogy a fonalvezetőnek egyik irányban való mozgása alkalmával melyik tűágyazat tűi hozatnak működésbe. így pl. a hátsó tűágyazat tűi akkor léphetnek működésbe, mikor a fonalvezető balról jobb felé mozog, míg a mellső tűágyazat tűi a fonálvezetőnek jobbról balra való mozgása alkalmával léphetnek működésbe. Mint az előadottakból kitűnik, a találmánybeli újításokkal ellátott gép állandóan ugyanazon számú tűvel is dolgozhatik a csőalakú árú előállításának egész folyamata alatt. A 10—17. ábrákban a föntebb leírt (el—elO) rudak alakja van föltüntetve, amint azok a mellső és hátsó tűhengerek hornyaiban el vannak rendezve, hol (e6—elO) rudak (el—e5) rudaknak másodpéldányai, vagyis (el) megfelel (e6)-nak, (e2) (e7)-nek, (e3) (e8)-nak, (e4) (e9)-nek és (e5) (elO)-riek. Ha a szemszaporító tűket kell működésbe hozni, ugy ezen szerkezetnél szükséges az, hogy a szemszaporítás tartama alatt, a fonalvezetőnek minden egyes mozgása után úgy a mellső, mint a hátsó tűhenger oszczilláló mozgásba hozassék. A változtatás, vagyis a szaporítótű működésbe hozása akkor kezdődik, midőn a fonalvezető balról jobbra mozog és tegyük töl, hogy azután a következő munkafolyamat a hátsó tűágyazat tűin eszközöltetik Ez esetben ahelyett, hogy a mellső (el) rúd használtatnék az emelőtömb működtetésére, úgy a mellső, mint a hátsó tűhenger oly módon forgattatik el, hogy a mellső (e2) és a hátsó (e2) rúd hozassék a működésnek megfelelő állásba, A mellső (e2) rúd kiképzése olyan, hogy ha föltesszük, hogy pl. előzőleg tíz tű használtatott a csőalakú árú kötésénél, ezen (e2) rúd hatástalan marad a tizedik tű emelőtömbjével szemben, ellenben egy szaporító tű, pl. (11) tűnek tömbjét hozza működésbe a (10) tű tömbje helyett (10. ábra). Ennek a következménye az, hogy a fonalvezetőnek ezen irányban való mozgása alkalmával (10) tűnél nem képeztetik hurok, hanem a fonál a (11) számú tűhöz vezettetik. A hátsó (e2) rúd oly kiképzéssel bír, hogy az a hátsó tűágyazat emelőtömbjeire nem gyakorol Hatást. A fonalvezetőnek visszafelé való •mozgása alkalmával úgy a mellső, mint a hátsó henger egyidejűleg ismét elforgattatik, úgy hogy a mellső és hátsó (e3) rudak