22482. lajstromszámú szabadalom • Vegyes üzemű automobil

töltessék, ha ez utóbbi gerjesztő gyanánt szolgál, vagy pedig az utóbbit táplálja, ha az segédmotor gyanánt működik. Az elrendezés működése a következő: Tegyük föl, hogy a (k) telep meg van töltve és a mótorcsoport a kocsi többi gé­pezetétől ki van kapcsolva. Ha a (c) dy­namón át á telep áramkörét zárjuk, úgy az megindul és a (b) petroleummótort ma­gával viszi és szintén megindítja. A mint ez utóbbi rendes sebességéhez közeledik, az elektromos gép generátor gyanánt fog működni, úgy hogy egyensúlyi helyzet jön létre. Ezután a következő esetek lehetségesek: 1. A kocsi indul: A petroleummó­tor hirtelen megterheltetvén, sebessége csökkenni akar, mire a dynamó az akkumu­látortelep által táplált motor gyanánt fog működni, addig, míg a kocsi rendes me­netsebességét elérte (sík pályát föltéte­lezve). 2. A rendes sebességgel járó kocsi emel­kedő lejtőre jut: a motor terhelése nő, miáltal a dynamó ismét motor gyanánt mű­ködik. 3. A kocsi a dombra érvén, sík pályára jutott: a kocsi normális sebességet a dy­namó segítsége nélkül föntartja, sőt apet­roleummótor fölösleges munkáját a gene­rátor gyanánt működő dynamónak adja át. 4. A kocsi a dombtetőről vagy sík pá­lyáról völgynek megy: nem csupán a motor teljes munkája, hanem a kocsi eleven ereje is az akkumulátorokba halmozódik föl, mi­által a kocsi sebessége még meredek lej­tőn sem haladja meg a megszabott normá­lis sebességet. A kocsi egyes fontosabb szerkezeti rész­letei a következők: a) Hbgy a kocsivezető bármely sebesség­nél a dynamót tetszőlegesen generátor vagy motor gyanánt járassa, a dynamó (l) áramkörébe a kocsivezető kezeügyébe eső (t) forgattyúval működtetett (m) rheos­tát van iktatva (2. ábra). Ezen rheostát az (o) tengelyre ékelt szi­getelő (n) hengerből áll, melyhez az egy­mástól elszigetelt és a (q) ellenállásokkal összekötött (p) kontaktusok simulnak. Az (n) henger köpenyébe a trapezalakú (p) kontaktuslemez van sülyesztve. Az (n) hen­ger forgatása által a trapéz s ferde ol­dala által fokozatosan rövidre zárhatjuk az összes (q) ellenállástekercseket. Az (l) áramkör ellenállásának tág hatá­rok között való változtatása által a kocsi sebességét egyrészt a mótor kiiktatása és fékezés nélkül tetszőlegesen csökkenthet­jük, másrészt ugyancsak az (f) áttétel vál­toztatása nélkül hirtelen növelhetjük a kocsi sebességét. Az (m) rheostátot, pl. mint azt az 1. ábra mutatja, a kocsi elején helyezzük el s a (t) forgattyút a kormánykerék (y) hü­velyére erősített (w) osztályzat előtt mozgó (v) emelő segélyével működtetett (u) rúd­dal mozgatjuk. b) A (b) mótor a gázkeverék táplálásra erősen növekedő fojtással ható szabályozó szerkezettel van ellátva, mely a (k) akku­mulátortelep töltési állapotától befolyásol­tatik. A regulátor szerkezete a következő: A (3) rúgó hatása alatt álló (2) tápsze­lepek (1) szára fölött a (k) telep áramkö­rébe iktatott (4) elektromágnesek vannak elrendezve (1. és 3. ábra), melyeknek az (1) szárra gyakorolt vonzóereje az akku­mulátorok töltésével nő, miáltal a (2) sze­lep nyitása és így a gázkeverék táplálása ennek megfelelőleg csökken. Ez által a telepek túltöltés ellen meg vannak védve és a kocsi sebessége is tel­jesen állandóvá van téve. c) A (d) tengely és (f) változtatható át­tétel között elrendezett (e) tengelykapcso­lás, melynek szerkezete a következő: A (d) mótortengely végére (4. ábra) az (5) lágy vastárcsa van ékelve, melynekhomlok­lapjában a sárgaréz- vagy bronzcsavarok­kal megerősített (7) lágy öntvénytárcsával lefödött (6) tekercselés van sülyesztve. Az (5) és (7) tárcsák közé a remanens mágnesség zavaró hatásainak kiküszöbölé­sére a fiberből készült (8) szigetelőlap van helyezve. A tekercselés végei a szigetelt (9 10) kollektor-gyűrűkhöz vezetnek, melyeken a

Next

/
Thumbnails
Contents