22458. lajstromszámú szabadalom • Léghuzam szabályozó

Ezen czélra a folyadékhenger alsó végén egy kis nyílás által egy a folyadékhengert körülvevő minden oldalról zárt folyadék­tartánnyal állandó közlekedésben áll, míg fölső vége két a folyadéktartány fenekének közelébe érő csővel van összekötve, melyek egyike a szabályzószelepet, másika pedig egy a henger felől nyíló visszacsapó szelepet tartalmaz, mely a gőznyomás által meg­nyitható. A mellékelt rajz 1. ábrája egy ilyen léghuzamszabályzó teljes nézetét tünteti föl, melyen a gőzhen­ger és a folyadékkatarakt metszetben van ábrázolva; a 2. és 3. ábra a gőzkormányzócsap ke­resztmetszeteit mutatja, annak két végál­lásban ; a 4. ábra a folyadékkatarakt visszacsapó szelepét és a hozzátartozó gőzhengert mű­tatja függélyes metszetben; az 5. ábra azon készülék oldalnézetét mutatja, mely a füsttolattyú minimális nyi­tásának beállítására szolgál; a 6. ábra az átkormányzószerkezetet, valamint a gőzhenger és a rudazat egy ré­szét azon helyzetbe mutatja, melyet ezen részek a tüzelőajtó megnyitása alkamával elfoglalnak; a 7. ábra ugyanezen szerkezetet azon helyzetben mutatja, melynél a füsttolattyú lassan lesülyed; a 8. ábra az átkormányzószerkezetnek egy egyszerüsbített kiviteli alakját tünteti föl. (1) a gőzhenger (1. ábra), melynek 2 du­gattyúja a (3) rudazatra van erősítve; utóbbi alul az (5) f'olyadékhengíjr (4) dugaty­tyúját hordja, fölül pedig egy csigákon át futó vonóelem (láncz, stb.) által a (6) fiist­tolattyúval van összekötve. Az (1) gőzhengerbe fölül a (7) gőzcső torkol, mely alább leirt (8) gőzkormányzó­szerkezettel van összekötve, melytől egy (9) cső vezet a (10) négynyílású csaphoz. Ezen csapot közvetlenül a (11) tüzelőajtó műküdteti és a csap a (12) vezeték útján a gőzkazánba a (13) cső útján a kipuffogó vezetékkel és a (14) cső útján a (16) visz­szacsapószelep (15) gőzhengerével áll ösz­szeköttetésben. Az (1) henger gőzkormányzókészüléke egy (8) szelepházból áll, melynek függélyes furatában egy (17) dugattyústolattyú (6. és 7. ábra) eltolható; utóbbinak fölfelé nyúló (18) rúdja egy (19) emeltyűvel van össze­kötve. Ezen (19) emeltyű balodali végére, a (3) rudazatra erősített beállítható (20) ütköző működhetik, miáltal a (17) dugaty­tyustólattyú a (21) rúgó hatása ellenében fölfelé mozgattatik. A (18) rudat egy (22) szeleptányér veszi körül, mely egy a (17) dugattyústolattyúra támaszkodó (23) rúgó által állandóan a (24) ütközőpeczekhez szo­ríttatik és mely egy (25) szelepfészekkel bír. A (8) szelepház függélyes furatának alsó részébe egy a (9) vezetékkel közlekedő (26) csatorna torkol. A függélyes furat fölső része a (27) kipuffogó vezetékkel és egy (28) csatorna útján a (7) csővel és az (1) hengerre] állandóan közlekedik. A fönt leirt alkatrészek rendes körülmé­nyek közt a 6. ábrán föltüntetett helyzet­ben vannak. A tüzelőajtó bezárása alkal­mával a (10) négynyílású csap a 3. ábrán föltüntetett állásba kerül, melynél a (9) vezetéken és a (8) szelepházon át friss gőz tódulhat az (1) hengerbe. A (3) rudazat már most lefelé megy, a füsttolattyú pedig maximális nyitásáig emeltetik föl. Ezen pillanatban a (20) ütköző a (19) emeltyűt lefordítja, a (17) dugattyústolattyút fölemeli és a (22) szelepet (25) fészkével hozza érint­kezésbe, miáltal a gőznek az (1) hengerbe való beömlése el vau zárva. A (22) szelep gőznyomás által zárva tartatik. A (17) dugattyústolattyú fölemelkedése alkalmával a (26) csatornát megnyitotta, melyen át már most a gőz a tolattyú alá ömlik. Ezen dugattyústolattyú a gőznyomás által a 7. ábrán föltiiatetett helyzetbe emel­kedik föl, melynél a gőz az (1) hengerből a (28) csatornán, a tolattyúnak egy (29) körhornyán és a (27) vezetéken át eltávoz­hatik, miáltal a füsttolattyú lassan lesülyed. A (21) rúgó feszültségét a (17) dugattyús-

Next

/
Thumbnails
Contents