22314. lajstromszámú szabadalom • Újítások multiplex távíró berendezéseken

Á 40. ábra a betűkerék és mozgató be­rendezése függélyes metszete. A 41. ábra metszet a 40. ábra E—F vo­nala szerint a nyíl irányában nézve. A 42. ábra a szán visszavezetésére szol­gáló berendezés vízszintes metszete. A 43. ábra a nyomtatóberendezés kapcso­lási sémája. A 44. ábra a nyomtatóberendezést működ­tető kombinátor kapcsolási sémája. A 45. ábra a kombináczió képezés további megmagyarázására szolgál. A 4-6. és 47. ábra egy papírlapot és az erre nyomtatott táviratot részben összehaj­togatva, illetőleg átlátszó borítékba zárva ábrázol. Az 1. ábrán a pontozott vonal fölött a jeladó, a pontozott vonal alatt a jelvevő állomás berendezése látható, azonban a ta­lálmány szerint a táviratozás nem csak két végállomás között lehetséges, hanem ezek között tetszőleges számú közbeeső állomás is be lehet iktatva. (1) egy ismeretes, alkalmas szerkezetű generátor, mely nagy frequencziájú, másod­perczenként pld. 180 áramváltozással biró, váltakozó áramot szolgáltat és evvel táp­lálja a (2) vonalat, melynek áramköre a (3) relais (4) kontaktusán át rendesen zárva van. A visszavezetésre a föld vagy egy külön vezeték szolgál. A jeladó állomáson az áramelosztót egy bizonyos számú, (pld. 52) egymástól szige­telt szegmentumokra osztott (5) kontaktus­gyűrű és egy második (6) kontaktusgyűrű képezi, mely például négy, egyenlő hosszú­ságú, egymástól szigetelt szakaszra van osztva. Eme szegmentumok fölött a (8) illetve (9) súrlódó rúgok futnak, melyeket egy alkal­mas váltakozó áramú motorral megfelelő módon kapcsolt (7) kar forgat oly sebesség­gel, hogy egy teljes fordulata alatt a vonalon annyi félhullám menjen át, ahány szegmen­tuma van az (5) gyűrűnek, (tehát az adott példánál egy teljes fordulata 52 félhullám­nak feleljen meg). A (7) kar azonban más módon is hajtható, ép úgy, mint a jelvevő megfelelő karja. Az (5) gyűrű szegmentumai négy, egyen­ként (11) szegmentumból álló csoportra van­nak osztva, az első csoporthoz az (1—11), a másodikhoz a (13—23), a harmadikhoz a (25—35) és a negyedikhez a (37 —47) szeg­mentum tartozik, ha a számlálást a (10) számmal jelzett szegmentumnál kezdjük. A többi szegmentumok közül a (12)-ik, (24)-ik és (36)-ik az egyes csoportok elhatárolására, a még hátralevő öt szegmentum pedig más, i később jelzendő czélra szolgál. A határoló szegmentumok szükségesek, mert polározott vonalrelais nyer alkalmazást, mely közvetlenül szomszédos szegmentumok alkalmazását meggátolja, minthogy nyelve mindaddig, míg a relais-n ellenkező irányú áram nem folyik át, ama kontaktuson marad fekve, melyre legutoljára húzatott. A tizennégy-tizennégy szegmentumból álló négy csoport szegmentumai a hozzájuk tar­tozó (12) billentyűzet (11) áramzárótagjaival vezetőkapcsolatban állanak, az 1. ábrán azon­ban nagyobb világosság okáért csupáncsak mindegyik csoport két szegmentumának és az ezekhez tartozó billentyűk áramzáró tagjai között lévő kapcsolat látható, minthogy ez a találmány lényegének megmagyarázására elégséges. Az áramzáródaraboknak a billen­tyűzetben való alkalmazása a 20—28a. ábrán látható. A (8) súrlódó rúgó, súrlódó gyűrű és kefe segélyével a (4) jeladó relais (13) tekercse­lésével áll vezető kapcsolatban, melyhez a (14) ellenállás közbeiktatásával a (15) helyi telep vagy dynamógép pozitív sarka van kapcsolva. A második (9) súrlódó rúgó a súrlódó gyűrű és kefe segélyével a (16) ellenálláshoz és ennek közvetítésével a (15) helyi telepnek ugyancsak pozitív sarkához van kapcsolva. A billentyűzetek (17) keretei a helyi telep negatív sarkával vannak össze­kötve. Az 1. ábrán az áramelosztóhoz legköze­lebb fekvő billentyűzetet a következőkben első billentyűzeteknek fogjuk nevezni, a többit pedig sorrendben második, harmadik és negyedik billentyűzeteknek. Ha az első billentyűzettel akarunk jelet adni, a megfelelő (18) billentyűt megütjük, a (19) emelőt a (11) áramzáróra nyomjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents